A magáncsőd intézményének bevezetéséről hozott törvényt a parlament

A magáncsőd intézményét bevezető és szabályozó törvényt szavazott meg nagy többséggel a román képviselőház szerdán. A jogszabály a “jóhiszemű” eladósodott magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy – egy területi csődhatóság által kijelölt csődbiztos felügyelete alatt – átütemezzék adósságaikat, egy maximum ötéves adósságrendezési ütemtervet kidolgozva és végrehajtva kerüljék el az adósságcsapdát. Egy magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztő részleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni. A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék “irracionális” módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben. A jogszabály a hitelezőknek is lehetővé teszi, hogy csődeljárást indítsanak egy magánszemély ellen, ha annak adóssága meghaladja a 25 ezer lejt (1 millió 725 ezer forint). A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől. Bár az Európai Unió tagállamainak egyharmadában és az Egyesült Államokban is létezik magánszemélyek fizetésképtelenségéről szóló törvény, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban levélben fejezte ki aggodalmát a magáncsődről szóló romániai törvénytervezet miatt. A magáncsőd intézményének bevezetése ellen a bankok is tiltakoztak. Romániában több mint 800 ezerre tehető azon hitelesek száma, akik nem tudják időben fizetni törlesztő részleteiket. A magáncsődről szóló – a kormánypárti és ellenzéki frakciók által is támogatott – törvényt tavaly a szenátus is elfogadta, így hatályba lépéséhez már csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség. MTI