Szobrot állítottak Körösszegapátiban a Kossuth által lehazaárulózott román püspöknek

Szobrot állítottak a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapátiban, az ortodox templom kertjében Andrei Saguna román ortodox püspöknek, aki 1948-49-ben az erdélyi románság szellemi vezéreként fegyveres ellenállásra mozgósított a magyar szabadságharccal szemben. A szobor felállításáról Tarsoly Attila (Fidesz), a település polgármestere szerda este az MTI-t. Mivel a terület egyházi tulajdonban van, az önkormányzattól nem kellett engedélyt kérni a szobor felállításához – mondta a polgármester, aki egy román nyelvű meghívót kapott a november 23-ai eseményre. Mint mondta, távollétével tiltakozott a mellszobor felállítása ellen. Az önkormányzatnak nem volt jogi eszköze az elhelyezés megakadályozására, ahogy a szobor eltávolítására sincs – jelentette ki. Andrei Sagunának 2008-ban Gyulán akartak mellszobrot állítani, az akkori erőteljes tiltakozás azonban azt megakadályozta. Most ugyanazt a mellszobrot avatták fel romániai politikai és egyházi vezetők, a román sajtó jelenlétében Körösszegapátiban – magyarázta a polgármester az MTI-nek. A polgármester azt mondta: ő és az általa vezetett képviselő-testület elhatárolódik a “románok barátságtalan lépésétől”, amelyről tájékoztatta a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságot. Andrei Saguna szobrát 2008-ban akarták fölállítani Gyulán, a román ortodox katedrális előtt. Az alapkőletételt 2008. október 19-re tervezték, azonban két nappal korábban lemondta az eseményt a gyulai ortodox püspökség és a gyulai román főkonzul. Perjési Klára, a város polgármestere az MTI-nek akkor elmondta: az értesítés szerint a magyar és a román kormány megállapodott abban, hogy nem lesz alapkőletétel. A szobor felállítása ellen korábban tiltakozott egy gyulai önkormányzati képviselő, valamint a Jobbik helyi vezetője is. Andrei Saguna püspököt a románok nemzeti hősként tisztelik 1848-49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben. Csatlakozott Stratimirovic pátriárkához, illetőleg a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, bécsi, olmützi deputációkban, melyek a magyar érdekek ellen irányultak. Szolgálataiért több rangos kitüntetést kapott. 1865-ben részt vett a kolozsvári gyűlésen, ahol Erdély és Magyarország uniója ellen érvelt. Saguna fontos tevékenységet fejtett ki a román iskolaügyekben. Segítette a tehetséges román fiatalok külföldi iskolázását. Kieszközölte a brassói román főgimnázium engedélyezését, amely 1851-ben meg is nyílt, nyomdát is alapított iskolai és egyházi könyvek kiadására. Jelentős lépéseket tett a román egyházi ügyekben. 1860-ban és 1864-ben zsinatokat tartott és még 1864-ben keresztülvitte az ortodox román egyház teljes elválasztását az ortodox szerb egyháztól. Elnyerte az erdélyi románok metropolitája címet is. 1871-ben a bukaresti Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1873-ban Nagyszebenben halt meg, teljes vagyonát egyházára hagyta; nyomdáját is egyházmegyéje örökölte. A Békés Megyei Hírlap korábban azt írta a püspökről, hogy Kossuth Lajos hazaárulónak nevezte, mert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett a magyar érdekek ellen irányuló politikai tevékenységben. MTI