Berágtak a székelyek, „aljas rágalom”, hogy húst esznek pityókával

Zárónyilatkozatttal hívták fel a figyelmet a székelyföldi nők az általuk képviselt értékek közéletben való megjelenítésére, a vállalkozó nők támogatására, valamint egészségmegelőző programok eszközölésére. A három székelyföldi megye különböző térségeiből érkező hölgyek szombaton, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban tartott egy napos konferencián értekeztek a székelyföldi nő jövőjéről, a székely családról, gasztronómiáról és a hagyományok átörökítéséről. Nő a tét! Hargita, Kovászna és Maros megye RMDSZ Nőszervezetei hétvégén első alkalommal szervezték meg a Székelyföld Napok keretében a Székelyföldi nő ma című térségi konferenciát, kb. 70 részvevővel. A konferenciát a Maros megyei nőszervezet elnöke, Csép Éva Andrea, a Háromszéki nőszervezet elnöke, Ájgel Ágnes, a csíki területi nőszervezet alcsiki alelnöke, Melles Mária, az országos nőszervezet jogi szakértője, Laczikó Enikő és Erdőszentgyörgy polgármestere, Csibi Attila Zoltán nyitotta meg.

A vendégfogadó városvezető megtiszteltetésnek érezte, hogy az első alkalommal szervezett térségi konferencia helyszínéül Erdőszentgyörgyöt választották, és biztosította a nőszervezeti képviselőket, hogy a jövőben is szívesen ad otthont településük hasonló eseményeknek, rendezvényeknek. Az előadás-sorozatot Gergely Orsolya szociológus, egyetemi adjunktus indította. Nő a tét! Székelyföldi női vállalkozói tapasztalatok címmel mutatta be az általa 2010-ben végzett felmérés eredményeit. A felmérés kimondottan Hargita és Kovászna megyére vonatkozik, de a szociológus reményét fejezte ki, hogy a jövőben sikerül majd egy olyan kutatást is elvégezni, amelyben a mérési adatok együttesen terjednek ki mindhárom megyére. A kutatási adatok szerint az említett két megyében a munkanélküliség alacsonyabb a nők esetében, mint a férfiakéban, ám nagyon sok sikeres hölgy szenved önbizalom hiányban. A Csíkmadarasért Egyesület elnöke, Biró Éva rámutatott a hagyományok, a székely jelképek továbbadásának fontosságára, kitért a Csíkmadarasért Egyesület munkájára, eddig elért megvalósításaira, mindezeket képekkel is szemléltetve. „A biogazdálkodás csak egy lépés a hagyományos gazdálkodástól” – hangzott el dr. Máthé Emma előadásában. A bioegyesület elnöke felhívta a figyelmet a biogazdálkodás fontosságára, előnyeire, megjegyezve, hogy a biotermékek piaca még meglehetősen gyerekcipőben jár, viszont nagyon jó jel az, hogy már a nagyáruházak polcain egyre gyakrabban lehet biotermékeket látni. Mit eszik a székely? Az ebédszünetet megelőzően a Székely konyha főszerkesztője, Jánossy Aliz éppen a konyhaművészet rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot. A nő jó menedzser kell legyen a konyhában is, és sok esetben az is jól jön, ha az „anyóspajtitól” is ellesünk egy két receptet – véli a szakember. Az előadás során az is kiderült, hogy mitől székely egy étel: az alapanyagtól és a fűszerektől. Továbbá arra is fény derült, hogy „székely ember húst eszik pityókával” kijelentés aljas rágalom, hiszen a székely konyha ízvilága igencsak változatos. „A konyhában alkossunk, és ne dolgozzunk” – ezzel a gondolattal zárta előadását Jánossy Aliz. Tankóné Péter Mária-Terézia nyugalmazott csíkmadarasi tanítónő székely történetek mesélésével és könyvének bemutatásával tette színesebbé a konferenciát. Történeteit szülőfalujáról, Csíkmadarasról és az ott megtörtént eseményekből merítette. A székelyföldi nő életét meghatározza az öltözködése is. A konferencia témaköréből e tekintetben elmaradhatatlan volt a divatról, öltözködésről beszélni. Bandi Katalin iparművész mutatta be a különböző térségek öltözködési szokásait. Előadása során szó esett a saját készítésű magyaros ruhákról, a matyómintával díszített ruhákról, az alkalmi öltözékről, valamint a menyasszonyi ruhákról is. Képek segítségével szemléltette a zsinórozás technikáját, továbbá a különleges alkalmakra készült egyedi ruhákat, köztük a bőrből készült lovagkabátot, a huszárruhát, arany színű zsinórral díszített báli ruháit. A rendezvény záró momentumaként Csép Éva Andrea, a Maros megyei Nőszervezet elnöke felolvasta a konferencia zárónyilatkozatát, amely együttműködésre, összefogásra szólítja fel az említett három megye nőszervezeteit. Nyilatkozat „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség székelyföldi nőszervezeteinek képviselői első alkalommal Erdőszentgyörgyön tartottunk konferenciát. Üdvözöljük a kezdeményezést, és a továbbiakban is fontosnak tartjuk régiós, székelyföldi programok megvalósítását, ehhez kérjük az Országos Nőszervezet támogatását. Egy erős Székelyföldet, erős közösséggel és erős egyénekkel tudunk elképzelni, akik tudják, hogy azé a föld, aki birtokolja azt, azé a jövő, aki ismeri a múltat. Ismeri, ápolja, tiszteli a hagyományokat, építkezik azokból, ugyanakkor felismeri a modern kor nyújtotta lehetőségeket és él velük, egyéni és a közösség boldogulása érdekében. Tudjuk, hogy elsősorban magunkra számíthatunk. Az építkezésben, akárcsak eddig, szerepet vállalunk. Úgy gondoljuk, hogy a jólétet és biztonságot teremtő jövő érdekében, a székelyföldi nők szerepvállalására, összefogására, de ezek támogatására, elismerésére és megbecsülésére is szükség van. Szükség van arra, hogy az általunk képviselt értékek megjelenjenek a közéletben. Szükség van a vállalkozó nők támogatására, akik, amint ezt kutatások bizonyítják, nem veszélyeztetik a székely család jövőjét, sőt egyéni sikerük zálogát a hagyományokhoz való ragaszkodásban, a családfenntartásban, a végleges elvándorlás gondolatának kiiktatásában, a mentális egyensúly megtartásában látják. Ismerve a székelyföldi lakosság egészségi állapotára vonatkozó aggasztó adatokat, fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra is, hogy a testi és lelki egészség, az ezt biztosító egészséges környezet nélkül nem képzelhető el a jólét. Ennek érdekében szorgalmazzuk az egészséges életmódra nevelő, illetve egészségmegelőző programok megvalósítását.” Erdőszentgyörgy, 2014. október 18.