Bemutatták a Korunk című folyóirat Kádár-korszakkal foglalkozó számát

A Kádár-korszakkal foglalkozik a Korunk című kolozsvári folyóirat új száma, amelyet csütörtökön mutattak be Budapesten, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBSZT). Rainer M. János történész a kiadványt bemutató előadásában azt mondta, nem a Kádár-korszak volt jó, hanem a többi, 20. századi rendszer volt sokkal rosszabb. Közölte, a korszakkal kapcsolatos nosztalgiát jelzik azok a közvélemény-kutatások, amelyek szerint a megkérdezettek mintegy háromnegyede a rendszerváltás vesztesének érzi magát, és meggyőződése, hogy a Kádár-korszakban jobb volt. Ez a régióban egyedülállóan magas arány, a lengyel vagy a cseh felmérések szerint ott alig fele ennyien vélekednek így az államszocializmus időszakáról – tette hozzá. Gyarmati György történésznek, az ÁBSZT főigazgatójának a Kádár-korszak kollektív emlékezetben elfoglalt helyével kapcsolatos tanulmánya szerint e sajátosan magyar jelenség oka a többi között az lehet, hogy az elmúlt évszázad során ránk erőltetett rendszerváltások sorozatában a Kádár-korszak viszonylagos nyugalma utólag egy regenerálódási időszaknak tűnhet, miközben az objektív kutatások bemutatják azt is, hogy az akkor felhalmozott adósság törlesztése az utókorra maradt. Rainer M. János előadásában szólt arról, hogy a folyóiratban Földes György történész Kádár János külpolitikájáról készülő, nagyobb lélegzetű munkájának első fejezete lát napvilágot, amely “a nehéz kezdetről” szól. Ö. Kovács József a kollektivizálás – a kisparaszti tulajdon erőszakos szövetkezetesítésének – elfelejtett történetét mutatja be, ami valójában a terror története is volt. Ezt a korszakban megpróbálták a magyar mezőgazdaság sikertörténeteként beállítani, holott az valójában jóval későbbi, ha egyáltalán volt sikertörténet – tette hozzá a szakember. Valuch Tibor társadalomtörténész Lehetett mit enni, volt mit venni című tanulmánya a korszak életszínvonalával és azon belül is az élelmiszer-ellátással foglalkozik. Balogh Margit történész a pártállam katolikus egyházzal kapcsolatos szövetségi politikáját dolgozza fel. Ezt a korszak egyik magyar főpapja azzal a fordulattal írta le, hogy “a megnyesett fa kizöldült”. A tanulmány a “megnyesésről”, az adminisztratív, rendőri, bírósági eszközök alkalmazásáról szól – mondta Rainer M. János. A korszak kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kádár-korszak nem zárult le 1989-ben, alapvető politikai, gazdasági, társadalmi tendenciák élnek tovább és ezeknek a folytonosságoknak a kutatása a magyar történelemtudomány fontos feladatai közé tartozik. MTI