A 2024-es választási kampányok célkeresztjébe kerülhet az úzvölgyi katonatemető ortodox betonkeresztjeinek elbontása

Nehézkes folyamat, ezért hónapokig eltarthat és a 2024-es választási évre is kitolódhat az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott végleges bírósági ítélet végrehajtása, amely a törvénytelenül felállított betonkeresztek lebontását rendelte el – nyilatkozta a Krónikának Kis Júlia jogász.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvédje – aki egy kolléganőjével a csíkszentmártoni önkormányzatot is képviselte a perben – az erdélyi közéleti portál hétfő esti cikkében rámutatott: Romániában minden bírósági végrehajtás nehézkes folyamat, a törvények számos kiskaput biztosítanak az alperes számára, amellyel akadályozhatja a végrehajtást.

,,Ez nem csak az úzvölgyi katonatemető esetében áll fenn”

– mondta a Krónikának a kolozsvári ügyvéd, aki szerint a végrehajtási procedúra lépésről lépésre történő betartásával érvényesíteni lehet a betonkeresztek eltávolítását elrendelő táblabírósági végzést, de ez hónapokig, sőt évekig is eltarthat.

Mint részletezte, a végrehajtást megelőző jogi procedúra szerint jelenleg a bírósági határozat véglegesítésére várnak. Miután az ítélőtábla kiküldte a feleknek az írásos bírósági határozatot, véglegesítik az alapfokú, illetve másodfokú bírósági döntést; ez egy adminisztratív bírósági procedúra, ezt követően lehet végrehajtóhoz fordulni.

Az MTI úgy értesült, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat – amely a végrehajtást kezdeményezheti – még nem kapta meg az írásos bírósági határozatot. Ennek kiküldése és a végzés véglegesítése után lehet kiválasztani a területileg illetékes végrehajtót, akitől a Hargita megyei község önkormányzata kérheti a végzés végrehajtását. A végrehajtás folyamatát a bíróságnak is jóvá kell hagynia.

“A bírósági határozat birtokában a végrehajtó kiközöl egy hivatalos felszólítást az alperes Dormánfalva polgármesteri hivatalának, amelyben záros határidőn belül felszólítja a betonkeresztek lebontására” – vázolta a procedúrát Kis Júlia.

Kifejtette, ha a moldvai önkormányzat nem tesz eleget a felszólításnak, Csíkszentmárton polgármesteri hivatalának új pert kell indítania, amelyben kéri, hogy saját költségén szerezzen érvényt a végleges ítéletnek. Ennek a bírósági döntésnek a birtokában felfogadhat egy erre szakosodott építkezési céget, amelyik eltávolítja a temetőből az illegális építményeket.

“Tudni kell azonban, hogy a végrehajtás bármelyik fázisában az alperes a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságon”

– mondta az ügyvéd, aki szerint ez esetben a tárgyalások idejére a bíróság a végrehajtás átmeneti leállítását rendelheti el.

---

Az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül kialakított román parcella építési engedélyének érvénytelenítéséért indított perben február 10-én hirdettek jogerős ítéletet. A Bákói Táblabíróság megalapozatlannak ítélte a Bákó megyei Dormánfalva fellebbezését, és az alapfokú ítéletet léptette jogerőre, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen felállított betonkeresztek és emlékmű lebontását rendelte el.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyenek a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a székelyek ezt élőlánccal igyekeztek megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként.

A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.

MTI