Uniós klímastratégia – Aligha dönt majd konkrét célszámokról a márciusi EU-csúcs

Várhatóan nem hoz majd végleges döntést következő, márciusi ülésén az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács az EU 2030-ig szóló klímavédelmi és energiastratégiájának célszámairól – mondta el egy informális nagyköveti ebédet követően újságíróknak Ivan Korcok, Szlovákia uniós állandó képviselője. A kötetlen ebédet a szlovák nagykövet kezdeményezte, részt vettek rajta a visegrádi országok nagykövetei, valamint a román, a bolgár, az osztrák és az olasz nagykövet is. Célja pedig az volt, hogy a diplomaták megismerhessék az érintett gazdasági szereplők, vállalkozások, iparágak álláspontját a javaslatcsomagról. Az Európai Bizottság januárban arra tett javaslatot, hogy az Európai Unió 2030-ig az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, energiaszükségletének pedig több mint negyedét, 27 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezze. Korcok világossá tette, hogy Szlovákia ez utóbbi kikötéssel egyáltalán nem ért egyet, ők azt szeretnék, ha csak az üvegházhatású gázok kibocsátását kellene kötelezően mérsékelni. Egyértelművé tette, hogy szerinte három dolgot kell szem előtt tartani: a “klímavédelmi ambíciót” összhangba kell hozni azzal, hogy milyen hatást gyakorol az energiaárakra és a versenyképességre. “Abszolút korai volna, ha valaki arra törekedne, hogy a márciusi EU-csúcs konkrét célszámokat fogadjon el. Ez nem valószerű, és igazából okot sem látunk erre” – húzta alá a nagykövet, aki szerint globális fellépés híján aligha volna értelme az önálló európai kötelezettségvállalásnak. Nem szorít az idő – tette hozzá a nagykövet. Az iparági szereplők részéről George Babcoke, a US Steel kassai vállalatának elnöke, az amerikai acélipari vállalat alelnöke arról beszélt, hogy talán a mostani az első olyan alkalom, hogy nem teljesen negatív az iparág véleménye egy javaslatról. Babcoke is arra utalt, hogy Európa nem szaladhat előre, ha a világ nem tart vele lépést, és felidézte az osztrák acélipari vállalat, a Voestalpine példáját, amely végül úgy döntött: nem a Fekete-tenger környékén fektet be milliárdokat, mert úgy ítéli meg, hogy az európai klímavédelmi és környezetvédelmi előírások “problémát jelentenek”, hanem Texasban, ahol olcsóbb a földgáz és kevésbé szigorúak az előírások. Az MTI az informális ebéden magyar részről részt vevő Györkös Péter nagykövetet is megkereste az ügyben, aki rámutatott, hogy a bizottság által januárban előterjesztett javaslatcsomag rendkívül átfogó, a hivatalos magyar álláspont pedig véglegesítés alatt áll. A minőség fontosabb, mint a sebesség – húzta alá a nagykövet. MTI