2013. szeptember 15.

Ma Alpár, Bogáta, Borisz, Dolóresz, Doloróza, Enikő, Hetény, Imelda, Katalin, Lola, Loránd, Lóránt, Meliton, Melitta, Nikodém, Roland, Tódor és Töhötöm nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Az Enikő Vörösmarty Mihály alkotása az Eneh mondai női névből. A monda szerint Eneh volt Hunor és Magyar édesanyja. Az Eneh név azonos az ünő (szarvastehén) szóval. Melitta görög eredetű, jelentése: méh, szorgalmas. Nagyboldogasszony napja van ma. Derült idejével jó szőlő- és gyümölcstermést jósol. Varázserejű időszak, ekkor szedik a különféle varázsfüveket, cséplik a magnak való búzát, gyűjtik az ültetni való tojást. Az ekkor keltetett tyúkok lesznek a legjobb tojók. Hétfájdalmú Szűzanya. Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Költészetünk egyik legrégebbi emléke az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket. 1526-ban volt a pilismaróti csata. Aznap a török csapatok döntő rohamra készültek a Pilismarótnál épített magyar szekérvár védői ellen. Az augusztus 29-ei mohácsi csata után a török szultán szeptember elején bevonult az üresen hagyott Budára, martalóc portyái pedig beszáguldották a Dunántúlt. Az előlük menekült parasztok, kisnemesek Pilismarótnál mintegy 20-25 ezren szekérvárba zárkóztak. A törökök szeptember 13-án bukkantak a táborra, de nem tudták elfoglalni, így szabályos ostromba kezdtek: a főseregtől ágyúk és janicsárok érkeztek. Az ostrom harmadik napján a törökök betörtek a szekérvárba, és a véres csatában legyőzték a magyarokat. Az egykori leírások szerint a pilismaróti csatában több török katona esett el, mint mohácsnál. A pilismaróti eseményhez kötődik Dobozi Mihály legendája, aki inkább megölte ifjú hitvesét, minthogy az a törökök kezére jusson. 1848-ban ezen a napon hozták létre Magyarország védelmére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Feladata: ellenőrizze és segítse a kormány védelmi intézkedéseit. Batthyány lemondása után előbb ideiglenesen, majd október 8-tól országgyűlési határozat alapján véglegesen is ez a testület gyakorolta a végrehajtó hatalmat. A kis kormány elnökévé Kossuthot választották. E kormányzati rendszerben Kossuth egyszemélyi, korlátozottan ellenőrzött vezetést gyakorolt. A törvényhatóságokba teljhatalmú kormánybiztosokat küldtek ki, akik főként az újoncozást és a hadfelszerelést szervezték. A hadsereg élére – a francia példától eltérően – nem állítottak biztosokat. 1940-ben ezen a napon köszöntötték a második bécsi döntésnek megfelelően még szeptember 10-én Marosvásárhelyre érkező magyar honvédeket. Az ünnepélyes fogadtatásnak elsősorban a IV. hadtest 12. gyalogdandárja lehetett részese. Az ünnepségre megérkezett az egyetlen erdélyi származású hadseregparancsnok, Nagy Vilmos gyalogsági tábornok is, aki dési szálláshelyéről gépkocsin tette meg az utat, majd lóra szállva a magyar lakosság ünneplése közepette vonult be a fellobogózott Marosvásárhely főterére, a Széchenyi (mai Rózsák) térre. A székely főváros a rákövetkező napon Horthy Miklós kormányzót fogadta. 1944-ben a szeptember 12-én megkötött szovjet-román fegyverszüneti egyezmény 2. pontjára hivatkozva, a román csendőrség Általános Inspektorátusa a vidéki inspektorátusokat arra utasította, hogy a Románia területén található magyar és német állampolgárságú személyeket, családtagjaikkal együtt internálni kell. A román csendőrség és a Maniu-gárdisták több ezer észak-erdélyi és székelyföldi magyar és német lakost hurcoltak internálótáborba. Maros-Torda vármegyéből közel 4.000 magyar lakost, köztük 450 kiskorút hurcoltak Brassóföldvárra, akik nagy része az éhhalál, tífusz és vérhas következtében ott pusztult el. 1858-ban született Hubay Jenő zeneszerző, az egyik legnagyobb magyar hegedűművész. 1941-ben Hercegszántón megszületett Albert Flórián labdarúgó, edző. 75-szörös válogatott volt 1952-1974 között játszott olimpián, vb-n, Eb-n bronzérmes csapatban. 1967-ben elnyerte a France Football Aranylabdáját, 1968-ban világválogatott volt. 1970-ben Hoffer Józseffel megjelent „Rúgd a labdát!” című műve.