Tamás Gáspár Miklós: meg kellene fontolni a 2014-es választás bojkottját

Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint a magyar demokratáknak meg kellene fontolnia a 2014-es országgyűlési választás bojkottját, mert szerinte annak “előre megírt” eredményével csak Orbán Viktor további hatalmát legitimálnák. A filozófus erről a Milla vasárnap délutáni, a budapesti Kálvin téren tartott demonstrációján beszélt.

Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért, ismertebb nevén a Milla egyesület a március 15-én a rendkívüli időjárás miatt elmaradt rendezvény helyett szervezett vasárnapra a tüntetést a “tisztességes kormányzásért”. Az “Azért a víz az úr” mottóval meghirdetett demonstráción Tamás Gáspár Miklós a határon túli, kettős állampolgárságú magyarokat arra hívta fel, ne szavazzanak jövőre esedékes választáson. Úgy fogalmazott, “kedves kisebbségi magyarok, ne szavazzatok, kedves magyarországi magyar demokraták, gondoljátok meg, nem kellene-e inkább bojkottálni ezt a választást, amelynek az eredményét előre megírták”. Elmondta, úgy látja, ha mégis részt vesznek a választáson, azzal a mostani kormány “további 4, 8, 12, 16 esztendejét” legitimálják. Véleménye szerint inkább “alternatív” megoldásokon kellene gondolkodni, ezek között sztrájkokat, népszavazásokat, tömegtüntetéseket, békés, erőszakmentes eszközöket említett. Tamás Gáspár Miklós szerint a határon túli magyarok kettős állampolgársága arra szolgál, hogy “előállítsák a kék cédulák százezreit”. A filozófus szerint a tüntetéseken már nem csak kérdésekre, hanem válaszokra is szükség van. Példaként említette az ELTE Bölcsészettudományi Karán a napokban kihelyezett felirat: “Zsidók, az egyetem a miénk! üdvözlettel a magyar hallgatók”. Közölte, ő erre azt a választ adja: “Kedves nyilasok, az egyetem mindenkié! üdvözlettel a magyar baloldal”. Tamás Gáspár Miklós szerint a demokratikus ellenzéki pártoknak ott kellene hagyniuk az Országházat, hogy “ne szolgáljanak fügefalevéléként a zsarnokságnak”, és csatlakozniuk kellene a civil társadalomhoz. “Gyertek ki az utcára és akkor nem lesz ellentét a független politikai mozgalmak és a politikai pártok között” – mondta. Majtényi László alkotmányjogász arról beszélt, úgy látja, Magyarországon a demokrácia és az alkotmányosság fundamentumai összetörtek, és óráról órára mállik szét a szabad élet minden kelléke. Szerinte “Magyarország 2013. március 15-én még nem diktatúra, de az állásra már van jelentkező”. Azt hangoztatta, olyan országban akarnak élni az emberek, “amelynek az alkotmánya az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal közös műve”. Elmondta, tudomása szerint Áder János államfő már aláírta az “alkotmányosság megszüntetését jelentő negyedik módosítást”. Az 1848 márciusi forradalom követeléseire utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkor megfogalmazott 12 pont mindegyike alkotmányos követelést fogalmazott meg. Ma mi is alkotmányt követelünk – fűzte hozzá. A rendezvényen több civil szervezet képviselője is felszólalt. Antoni Rita, Nők Lázadása csoport nevében egyebek mellett női kvótát, nőjogi ombudsmant, abortusz-szabadságot és a párkapcsolati törvény megalkotását követelte. Nagy Ferenc, a Börtön helyett lakhatást csoport aktivistája a szervezet “szociális 12 pontját” olvasta fel. Ezek közé sorolta, senkit ne lehessen büntetni szociális helyzete miatt, valamint azt, hogy az aluljárókat “mindenki arra használja (..), amire csak akarja, egészen addig, amíg nem sérti kifejezetten valaki más ugyanezen jogát, és nem tesz kárt a köztulajdonban”. Setét Jenő, az Ide tartozunk roma közösségi hálózat aktivistája egyebek mellett arról beszélt, hogy a cigányok valamennyi magyar szabadságharcban részt vettek, ám róluk nem emlékeznek meg a magyar közoktatásban. Az 1848-as követeléseket idézve a törvény előtti egyenlőséget hiányolta, példaként említve, hogy “Kelet-Magyarországon letöltendő büntetés jár azért, amiért Nyugat-Magyarországon megrovás vagy figyelmeztetés”. Felvetette azt is: “testvéri dolog-e uszítókat kitüntetni, államilag elismerni?” Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, nincs még egy olyan ország a világon, ahol eredményes lehet az oktatási rendszer, ahol “főokosok a főokos-központból” határozzák meg, hogy kinek mikor milyen képzésre van szüksége. “Nem kell retro oktatásirányítás, nem kell kinyilatkoztatás” arról, milyen szakmákat kell támogatni – mondta, hozzátéve: azt a képzést kell támogatni, amiből az ember el tudja tartani a családját, ahhoz pedig hogy erre képes legyen, piacképes munkahely kell, nem pedig közmunkahely. Az MTI tudósítóinak beszámolója szerint a demonstráción számos nemzetiszínű, európai uniós zászlót, több MSZP-s zászlót, valamint kormányellenes transzparenseket lehetett látni, sok tüntető viselt kokárdát. Az MTI munkatársai a tüntetők között látták Bajnai Gordont, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetőjét, Kunhalmi Ágnes szocialista elnökségi tagot, Mécs Imre volt SZDSZ-es, majd MSZP-s országgyűlési képviselőt, Balázs Péter volt uniós biztost, a Bajnai-kormány egykori külügyminiszterét. A tüntetés után a Kistehén zenekar adott koncertet. MTI