2013. július 27.

Ma Ajtony, Aurél, Bennó, Bertold, Celesztin, Gajána, György, Györk, Hugó, Julitta, Kamilla, Keresztély, Liliána, Natália, Olga és Pentele nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Az Olgát tipikus orosz névnek tartjuk, pedig germán eredetű, és a Helga átvételével került az oroszba. Az igaz viszont, hogy mi már onnan vettük át. A Liliána az angolból került hozzánk, ott az Elizabeth becézésére használták. 1552-ben foglalták el az ostromló törökök Temesvárt. A várat június 28-án zárta körül a mintegy 50-70 ezer fős török sereg. A védők élén Losonczy István temesi ispán állt, neki összesen 2.300 magyar, spanyol, német és cseh katonája volt. Losonczyék a török rohamokat nagy vérveszteségek árán visszaverték. Július 24-én az általános roham alkalmával a törökök betörtek a városba, ám ekkor Losonczy a tartalék élére állt, és – miként Hunyadi János Nándorfehérvárott – ellentámadásra indult, és kiszorították a várból az ellenséget. Július 25-én az újabb török támadás a belső várba szorította a védőket, akik a hősi halált vagy a megadást választhatták. A védők többsége és a lakosság a megadásra szavazott. Az elvonuló őrséget – ígéretük ellenére – a törökök 1552. július 27-én megtámadták és többségüket felkoncolták. A súlyos sebet kapott Losonczy Istvánt is elfogták és lefejezték. 1657-ben Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Lipótot, akinek uralkodása idején szabadult fel az akkori ország a másfélszáz éves török hódoltság alól. III. Ferdinánd és Mária spanyol hercegnő gyermekeként bátyja, IV. Ferdinánd hirtelen halála következtében, 1654-ben vált trónörökössé. 1657. április 20-án lépett trónra. Hosszú uralkodásának nagy részében a törökök és a franciák ellen vívott háborúkat. A Rajna-vidéken XIV. Lajos francia király támadásai lekötötték erejét, így Magyarországon mindenáron fenn akarta tartani a békét a törökökkel. Az 1664-es vasvári béke és I. Lipót nyíltan abszolutisztikus törekvései a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes felkeléshez vezettek. A szervezetlen rendi mozgalmat hamar felszámolta, vezetőit (gróf Nádasdy Ferencet, gróf Zrínyi Pétert és gróf Frangepán Ferencet) pedig 1671-ben kivégeztette. 1813-ban a koldusügyben intézkedett Marosvásárhely vezetősége. Kirekesztették az idegen koldusokat, a helyi koldusoknak pedig a hét valamelyik napjára korlátozták a kéregetést és az egyházaknál a szűkölködők segélyezésére perselyt állítottak fel. 1915-ben Ady Endre és felesége Boncza Berta, Bernády György polgármester vendégei, a Bolyai utcában lévő Domokos Szállóban (jelenleg a Megyei Statisztikai Hivatal épülete – Bolyai utca 18. szám). 1990-ben a román parlament úgy döntött, hogy december 1-jét nemzeti ünnepnappá nyilvánítja. 1775-ben jött a világra Brunszvik Teréz grófnő pedagógiai író. Budán megnyitotta az első magyar óvodát, az Angyalkertet. 1824-ben megszületett ifjabb Alexandre Dumas francia író (elhunyt 1895. november 27-én). 1848. július 27-én született Eötvös Loránd báró fizikus, egyetemi tanár, a gravitációs tér kutatója. A gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette a világhírűvé vált Eötvös-ingát. 1907-ben született Sárdy János színész, operaénekes, érdemes művész. 1908-ban jött a világra Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész. 1962-ben elhunyt Ion Ţuculescu román festő (született 1910. május 19-én).