2013. március 20.

Ma az Azár, Csák, Gujdó, Hubert, Ipoly, Klaudia, Mór, Móric és Volfram nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Klaudia a latin Claudius nemzetségnév női párja. Jelentése a latinban: a Claudius nemzetség nőtagja. 1990-ben hodáki, libánfavi és más Görgény-völgyi településekről autóbusszal behozott románok baltákkal, husángokkal, vasvillákkal felfegyverkezve támadtak Marosvásárhely főterén a magyarokra: a véres összecsapásnak 6 halálos áldozata volt, 278-an pedig megsérültek. Az autóbuszokat a Vatra Românească – magát kulturálisnak nevező – szervezet bérelte ki azzal, hogy az indulás előtt bepálinkáztatott parasztokat a marosvásárhelyi Kultúrpalotában rendezendő népzenei előadásra szállítják velük. A történtek nyomán 30 személy ellen indítottak bűnvádi eljárást, 21-et letartóztattak. Az ügy kapcsán kizárólag magyarokat, és a magyarok segítségére siető cigányokat ítéltek el. A román igazságügyi szervek egyetlen román személyt sem találtak vétkesnek. 1619-ben Bécsben 62 éves korában meghalt II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király), aki igyekezett megszilárdítani birodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszeríttették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. 1894-ben hunyt el Kossuth Lajos politikus, publicista, Magyarország kormányzó-elnöke. Támogatta az önálló magyar ipar és kereskedelem megvalósítását. A köznemesi családból származó Kossuth Lajos édesapja példáját követte, amikor a neves eperjesi és sárospataki főiskolákon folytatott jogi tanulmányait befejezve 1823-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. Ezután nyolc esztendeig Zemplén vármegyében működött ügyvédként. 1832 végén egy főúr helyetteseként a pozsonyi országgyűlésre utazott. Ott szerkesztette az Országgyűlési tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások című lapot, amelyben a reformellenzék céljait népszerűsítette. 1837-ben a bécsi kormányzat börtönbe záratta. Fogságából 1840-ben szabadult és a következő év januárjában már a Pesti Hírlap szerkesztője lett. 1844-ig ennek oldalain hirdette a feudális kötöttségek felszámolásának és a szabadságjogok kiterjesztésének szükségességét, amit egybekapcsolt az ország nagyobb önállóságának követelésével. Programját a nép és a nép érdekegyesítése révén tartotta megvalósíthatónak. Az 1840-es években erőfeszítéseket tett Magyarország gazdasági függetlenségének előmozdítására. Az 1847-ben összeülő diétán már Pest vármegye követeként volt jelen és a reformokat követelők élére állt. 1848 tavaszán kiemelkedő szerepet játszott a kirobbant forradalom vívmányainak törvényesítésében. Öntudatos evangélikusként is szorgalmazta a protestáns felekezetek és a katolikus egyház jogi egyenlőségének kimondását. A Batthyány Lajos vezetésével megalakuló első független magyar kormányban pénzügyminiszteri tárcát kapott. A következő hónapokban mindent elkövetett az elért eredmények megóvásáért. Lángoló hangvételű szónoklataival mozgósította a lakosságot a szülőföld megvédelmezésére. 1848 őszétől az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként nagyrészt ő irányította az új haderő szervezését és a legfontosabb ügyek intézését. Óriási népszerűségét jól jellemzi, hogy amikor 1849 januárjának elején az osztrák csapatok elől menekülő országgyűléssel megérkezett Debrecenbe, a városkapu őre Kossuth neve mellé a foglalkozását jelölő helyre ezt írta a nyilvántartásba: „A magyarok Mózese”. A Habsburg-ház trónfosztása után ideiglenes államfőként az ország kormányzó elnökévé választották. Azonban heroikus erőfeszítései sem tudták megakadályozni a szabadságharc leverését. 1849. augusztus 11-én lemondott magas hivataláról, és a várható megtorlás elől Törökországba menekült. Ezzel megkezdődött négy és fél évtizedes számkivetettsége. 1851-52-ben Angliába és az Amerikai Egyesült Államokba utazott és igyekezett megnyerni Magyarország számára a közvélemény rokonszenvét. Több éves angliai tartózkodás után 1861-ben Olaszországba, Torinóba költözött családjával. Élete végéig élénk figyelemmel kísérte a hazai eseményeket. Tervezetet készített a dunai államok szövetségéről, helytelenítette a Béccsel történő kiegyezést, stb. Azonban ezek a megnyilatkozásai érdemben nem tudták befolyásolni Magyarország sorsát. 1854-ben jött a világra Schafarzik Ferenc geológus, akadémikus, a műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik magyar úttörője. 1886-ban ezen a napon született Pais Dezső Kossuth-díjas nyelvész, az MTA tagja, a budapesti egyetem magyar nyelvészeti tanszékének vezetője. 1895-ben ezen a napon született Dudich Endre Kossuth-díjas zoológus, barlangbiológus. 1958-ban Budapesten megszületett Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész.