2013. január 1. Ma Fruzsina, Álmos, Vazul, Eufrozina, Tóbiás napja van. A Fruzsina a görög Eufrozina név megmagyarosodott formája. Jelentése: vidám. Az Álmos török eredetû régi magyar név, Árpád fejedelem apjának a neve. Jelentése: megvett, megvásárolt; más feltevés szerint: szerző. A magyar álom szóból való származtatása vitatott, a név későbbi használatában azonban szerepet játszhatott a közszó is. A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, a Kárpát-medencében is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, “európai” ünnepekké váltak. Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. 1649-ben egy ezen a napon keltezett marosvásárhelyi szabályrendelet értelmében eldöntötték, hogy: ezután a bíró a tanácsot ne a maga házához, hanem a saját pénzükön épített Városházához hivassa és „ott légyen minden belső és titkos dolgoknak igazgatása”. Marosvásárhely főbírája Ötves Márton volt, a város református lelki-tanítója és Maros-Széki esperese pedig Kézdi-Vásárhelyi Péter. 1920-ban Jáross Béla káplán lett a marosvásárhelyi plébános. 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor költő. Valamennyi írónk közül Petőfi életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848-49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetûs Költő fogalmát. 1943-ban ezen a napon halt meg Rejtő Jenő író, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója. 1557. december 1-jén született Bocskai István erdélyi fejedelem. 1000-ben ezen a napon koronázták Magyarország első királyává I. István fejedelmet a II. Szilveszter pápától kapott koronával. Egyes történészek szerint erre az eseményre december 25-én került sor. 1927-ben a pengő lett a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon. 1876-ban bevezették az egységes mértékrendszert (méter, kilogramm, liter) az Osztrák-Magyar Monarchiában. 2002-ben forgalomba került az euróérme. 1863-ban Abraham Lincoln elnök aláírta a felszabadítási nyilatkozatot, ami minden rabszolgát szabaddá nyilvánított. 1982-ben megtartották Stockholmban az utolsó ABBA-koncertet. 1922-ben megkezdte tevékenységét Londonban a British Broadcasting Company, ismertebb nevén a BBC. Ma van a béke világnapja. Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk Share január 10, 2013 0:00 Szerző mediatica Kalendárium Megosztás Facebook Twitter Google plus E-mailben Nyomtatás Tagek: kalendarium Következő hír: Mi a furcsa, és hogyan teljesített valójában az RMDSZ Marosvásárhelyen? Előző hír: Ujjong a román sajtó: halálos ütést kapott a magyar csapat