Nem meglepő a forint e héten végbement gyengülése

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Die Zeit című hetilap, valamint az osztrák Die Presse és a brit Economist is cikket közölt az alkotmánymódosításról. A konzervatív FAZ-ban Reinhard Veser a Nyomás című írásában kiemelte: Magyarországon “egy magát konzervatívnak nevező párt” le akarja zárni az 1989-es forradalmat, Romániában pedig a kommunista korszakban összefonódott körök igyekeznek bebetonozni hatalmukat. A budapesti és a bukaresti kormány ugyan “más irányból érkezik”, de mindkettő “ugyanúgy viselkedik”, hiszen egyaránt azt gondolják, hogy “nem nekik kell betartani a szabályokat, hanem a szabályoknak kell igazodniuk az ő céljaikhoz” – írta Reinhard Veser. Hozzátette: az EU-ban érvényesülő centrifugális erő tovább erősödne, ha a közösség “egyszerűen csak tudomásul venné az értékrendjének sérelmét”, ezért helyesnek nevezte, hogy Vivane Reding uniós biztos “nyomást gyakorol Magyarországra”. A liberális Die Zeit Megsértett alkotmány címmel közölt jegyzetet, amelyben a szerző, Alice Bota kiemelte: az alkotmánymódosítás meghatározó eleme az a szabály, amely szerint az Alkotmánybíróság csak formai szempontból vizsgálhatja a törvényeket, és nem hivatkozhat az új alaptörvény életbe lépése előtt hozott döntéseire. Ez a változtatás valójában “leszámolás” az alkotmánybírósággal, és ezért nem csupán Magyarország belügye – írta Alice Bota. Hozzátette: egyeseknek már “dereng”, hogy az EU az utóbbi években sokat foglalkozott gazdasági kérdésekkel, de azzal nem, hogy mi történjék, ha egy tagállam “szakít” a közösség értékeivel, pedig az Európa-eszme nem csak gazdasági adatokról szól. Die Presse: álszent aggodalmak A Die Presse című vezető osztrák konzervatív napilap munkatársa, Christian Ortner álszentnek tartja a legutóbbi alkotmánymódosítás miatt megfogalmazott német és osztrák aggályokat. Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter a vitatott magyarországi törvénymódosítások kapcsán kioktatóan azt mondta: “itt-ott szomszédi aggodalmakkal viseltetünk a magyarországi törvényhozással kapcsolatban”. A cikkíró úgy látja, az összes közül a osztrák kormánynak van a legkevesebb legitimációja arra, hogy a legutóbbi alkotmánymódosításokon bosszankodjon. Amikor a jelenlegi osztrák kormány pártjai, az ÖVP és az SPÖ még kétharmados, alkotmányozó többséggel kormányoztak – írta Ortner -, rendszeres volt az a gyakorlat, hogy alkotmányos rangra emeltek egy törvényt annak érdekében, hogy az alkotmánybíróság ne nyúlhasson hozzá. Guido Westerwelle német külügyminiszter nemrég “kenetteljes intelmeket” intézett Magyarországhoz az Európai Unió értékközösségéről. Ugyanakkor az eurómentés során szinte minden, az euró bevezetésekor kötött szerződés és ígéret ellen vétettek, Németország pedig 2004-ben az első nagy országként szegte meg “hidegvérrel” a maastrichti szerződést – vélekedett. A szerző szerint a magyar kormány elegendő okot adott bírálatokra, a növekvő antiszemitizmustól kezdve a politika Orbán Viktor alatti “putyinizálódásán” át a kormányfő “államosítási ambícióiig” sok mindennek “rossz bukéja van” Magyarországon. “Ez azonban nem változtat semmit azon, hogy a berlini és bécsi kritika álszentségén nehéz túltenni” – írta a Die Presse. The Economist: nyílt kihívás A magyarok nyílt kihívást intéztek az Európai Unióval szemben, amikor a parlament az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az amerikai külügyminisztérium halasztási kérései ellenére megszavazta az alaptörvény módosítását – írta a The Economist. A tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat nyomtatott kiadásában megjelent írás szerint az Alkotmánybíróság ezután tartalmi megfontolásból nem semmisíthet meg alkotmánymódosításokat, csak eljárási okokból, és figyelmen kívül kell hagynia több mint húszévnyi jogi precedenst. A lap szerint a kormány ezentúl éppen az alaptörvényre támaszkodva fogadtathat el olyan törvényeket, amelyeket az Alkotmánybíróság egyébként megsemmisíthetett volna. Az EU morgolódása – legalábbis egyelőre – a jelek szerint kevéssé aggasztja a magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor tudja, hogy bármit találjon is Brüsszel a módosítás vizsgálata során, az EU-nak nem sok lehetősége van a “nukleáris opción”, vagyis Magyarország szavazati jogának felfüggesztésén, vagy akár kizárásán kívül. Ha azonban Orbán Viktor rövid távon győz is, ennek meglesz a hosszú távú ára. Erősödik ugyanis az a benyomás különösen a külföldi befektetők körében, hogy Magyarországon a törvényesség ízlés szerint alakítható. Nem meglepő a forint e héten végbement gyengülése – írta a The Economist. MTI