Putyin beszéde a Vörös téren: Oroszország visszatér! „Kína, köszönjük, Németország, figyelem!”

Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében, amelyben a Nyugatot azzal vádolta, hogy a hidegháborút hozza vissza azzal, hogy igyekszik megakadályozni az ukrajnai régió Oroszországhoz való csatlakozását. Szenvedélyesen hazafias hangvételű beszédében Putyin védelmébe vette Oroszországnak a krími válságban tett lépéseit, és azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek azon alapulnak, hogy “aki nincs velünk, az ellenünk van”. Felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, “hagyjon fel a hidegháborús retorikával”, és ismerje el, hogy Oroszországnak is “megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani. Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját nem a nemzetközi jog vezérli. Washington és szövetségesei “erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket” – mondta Vlagyimir Putyin Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetére, valamint a szerinte “káoszba torkolló színes forradalmakat” és “az arab télbe fordult arab tavaszra” hivatkozva. Putyin kijelentette, hogy Ukrajna esetében a nyugati partnerek átléptek egy határt, “amatőr és felelőtlen módon cselekedtek”. Köszönetet mondott ellenben Kínának az ukrán válság ügyében nyújtott támogatásáért. A Krím státusáról dönteni hivatott népszavazás ügyében az orosz elnök az ENSZ-nek és az Egyesült Államoknak a koszovói precedens kapcsán hozott döntéseire hivatkozott, hangsúlyozva, hogy “a krímiek lépéseikben pontosan ehhez a használati utasításhoz tartották magukat”. Megismételte azt az állítását, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetre. Azt hangoztatta, hogy a vasárnap tartott krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le. Történelmi pillanatnak nevezte, hogy a referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Szerinte a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni. Kiemelte, hogy meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek révén végig lehet vinni a számos igazságtalanságtól sújtott krími tatár nemzet rehabilitációját. A Krímben mostantól három egyenrangú nyelv lesz – az orosz, az ukrán és a krími tatár -, mivel “tisztelettel viszonyulunk minden, a Krímben élő nemzetiséghez” – mondta. Putyin kiemelte, hogy Oroszország nem akarja Ukrajna felosztását. Azzal érvelt, hogy országának válaszolnia kellett a Nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította. Hangsúlyozta, hogy Oroszország számára az Ukrajnához fűződő viszony mindig kulcsfontosságú lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország 1991-ben megbékélt a Szovjetunió szétesésével, mert nehéz helyzetben volt. Putyin beszédében külön szólt az európai közvéleményhez, azon belül is Németország lakosságához. Azt mondta, biztos abban, hogy a németek nem felejtették el, hogy a Szovjetunió annak idején támogatta a II. világháború után kettéosztott Németország (1990. október 3-án kihirdetett) újraegyesítését. Hozzátette, “számítok arra, hogy Németország állampolgárai támogatni fogják az orosz világ törekvését, a történelmi Oroszországot az egység visszaállításában”. A Szovjetunió szétesésének következtében az orosz nép a világ egyik legnagyobb szétdarabolt nemzete lett – hangoztatta az orosz államfő, aki emlékeztetett azokra a történelmi eseményekre, amelyek következtében “emberek milliói az egyik országban feküdtek le aludni, de már egy másikban ébredtek fel, nemzeti kisebbséggé válva”. Az orosz államfő szerint Ukrajna orosz lakossága belefáradt az országot több mint húsz éve megrázkódtató, állandó válságba. “A helyzet másként kezdett alakulni. Újra meg újra történtek kísérletek arra, hogy megfosszák az oroszokat a történelmi emlékezetüktől, időnként az anyanyelvüktől is, és erőszakos asszimiláció alanyaivá tegyék őket” – hangoztatta Putyin. Az orosz államfő megismételte a Kreml többször hangoztatott álláspontját, hogy “az ukrajnai államcsíny fő kivitelezői a nacionalisták, újfasiszták, orosz-, és zsidóellenesek”, akik szerinte nagyban meghatározzák jelenleg is az “életet” Ukrajnában. Felhívta a figyelmet az ukrán nyelvtörvény felülvizsgálatára, amely szerinte sérti a nemzeti kisebbségek jogait. Úgy vélte, hogy Ukrajnában még mindig nincs törvényes végrehajtó hatalom. Azt mondta, hogy a Krím és Szevasztopol lakossága ezért fordult Oroszországhoz, hogy védje meg jogaikat és életüket, és “mi nem hagyhattuk őket bajban”. Putyin beszélt Moszkva NATO-hoz való viszonyáról is. Kijelentette, hogy “nem vagyunk az együttműködés ellen, de azt ellenezzük, hogy a katonai szervezet házigazdaként viselkedjen a kerítésünk mellett, a történelmi területünkön”. Az orosz államfő soron kívül hívta össze az orosz parlament mindkét házának képviselőit, a régiók kormányzóit, a föderációhoz tartozó köztársaságok elnökeit, valamint az oroszországi egyházak vezetőit és ismert közéleti személyiségeket a történelmi Kreml György-terembe. Beszédét gyakran szakította meg a meghívottak vastapsa és üdvrivalgása. Az orosz állami televíziós csatornák élő adásban sugározták a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását megelőző beszédet és a csatlakozásról szóló ünnepélyes aláírást. MTI