Felelősségvállalás a parlamentben. Mit hoz a zászlótörvény?

Felelőséget vállalt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakult új kormánya programjáért Victor Ponta miniszterelnök kedden a parlament előtt. A 2016-ig terjedő kormányzati célkitűzéseket tartalmazó dokumentum csaknem teljes egészében a 2012-es kormányprogramra épül – mutatott rá a parlament előtt elmondott beszédében a kormányfő. A megváltozott összetételű kormány programjának parlamenti megerősítését Traian Basescu államfő sürgette. A kormányprogram kisebbségi fejezete nem változott az RMDSZ kormányra lépése nyomán. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ezt korábban azzal magyarázta, hogy már 2012-ben Ponta az RMDSZ-től “kölcsönözte” ezt a részt. Ennek ellenére a román sajtó úgy értelmezte a múlt heti kormányülésen elfogadott prioritáslista kisebbségvédelmi rendelkezéseit, hogy azok az RMDSZ és Ponta között kötött kormányzati megállapodásból kerültek a dokumentumba. A kormányfő egy televíziós interjúban rámutatott: a nyelvhasználati jogok a Románia által ratifikált európai chartára épülnek, és az erre vonatkozó kormányzati törekvésben csak annyi az újdonság, hogy ott is alkalmazni akarják, ahol a románság él kisebbségben. Ponta azt is leszögezte, hogy az igazságügyben sem lesz változás: a bíróság előtt most is lehet az anyanyelvet használni Romániában, de az iratokat továbbra is kizárólag románul fogják kiállítani. A kormány prioritási listájára – nem a kisebbségi, hanem a helyhatósági fejezetben – felkerült egy “zászlótörvény” megalkotása, de Ponta szerint ez sem a székely zászlóról szól, hanem arról, hogy a megyék és települések saját jelképeket alkothatnak. Az úgynevezett kormányzati felelősségvállalás azt jelenti, hogy a kormányfő által így előterjesztett dokumentumot parlamenti vita nélkül elfogadottnak nyilvánítja a törvényhozás: ezt csak úgy akadályozhatja meg az ellenzék, ha néhány napon belül magát a kormányt sikerül megbuktatnia egy bizalmatlansági indítvány elfogadtatásával. Az ellenzéki pártok közül csak a Ponta-kabinetből nemrég kilépett Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) van elég törvényhozója ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt terjesszen be. Az alkotmány szerint három napjuk van arra, hogy eldöntsék, élnek-e ezzel a lehetőséggel. MTI