Putyin-féle párhuzam Koszovó és a Krím félsziget helyzete között. Szerbia zavarba jött, és nem érti!

Különbözőképpen értelmezik a szerb politikusok Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi kijelentését, amely párhuzamot vont Koszovó és a Krím félsziget között. Putyin kedden először nyilatkozott azt követően, hogy a múlt szombaton az orosz parlament felsőháza felhatalmazta orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. Mint fogalmazott: Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszország területéhez csatlakozzon, “kizárólag maguk a lakosok határozhatják meg és kötelesek meghatározni saját jövőjüket szabad véleménynyilvánítással és biztonságos feltételek között”. Hozzátette: korábban ezt a koszovói albánok és a világ más népei is megtehették. “Tudomásom szerint ezt az (önrendelkezési) jogot, amelyet ENSZ-dokumentumok támasztanak alá, senki nem vonta még meg” – fogalmazott Putyin. A Press Online című hírportál szerdai beszámolója szerint a szerbiai politikusokat meglepte az orosz elnök kijelentése, különösen azokat, akik Oroszországot Szerbia legfontosabb szövetségesének és barátjának tartják. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azonban azóta sem hajlandó elismerni. Öt uniós tagország – Szlovákia, Görögország, Románia, Spanyolország és Ciprus -, illetve Oroszország és Kína szerint sem önálló állam Koszovó. Ezért okozott némi zavart Putyin kijelentése. A Blic napilapnak az ellenzéki Slobodan Samardzic, a jobboldali, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) alelnöke azt mondta: “lehet, hogy Putyin hirtelenjében téves párhuzamot húzott Koszovó és a Krím félsziget között”. A DSS egyébként azt vallja, hogy Szerbiának meg kell szakítania a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és közeledni kell Oroszországhoz. “Putyin nem okozott csalódást. Azért kellene rá haragudni, mert téves analógiát állított fel, miközben ahhoz az EU-hoz akarunk csatlakozni, amely szerint Koszovót függetlenné kell nyilvánítani? Koszovó és a Krím két teljesen különböző eset. A koszovói albánok kikiáltották függetlenségüket, a Krímben pedig az autonómiáért harcolnak” – magyarázta álláspontját a szerb politikus. A szerb kormány kisebb koalíciós partnerének, a baloldali Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) az alelnöke szerint viszont nem véletlen tévedésről van szó. Dusan Bajatovic szerint Koszovónak nem volt joga az önrendelkezésre, mert történelmileg nem albán, hanem szerb terület. “A Krím félsziget viszont történelmileg orosz terület. A krími önrendelkezésre való jog azoktól az emberektől függ, akik ott élnek” – magyarázta Bajatovic, hozzátéve, hogy a párhuzamra vonatkozó kijelentésével Putyin valójában a kettős mércék meglétére mutatott rá. A legnagyobb szerb párt, a jobbközép Szerb Haladó Párt nem kommentálta az orosz elnök keddi kijelentéseit, Aleksandar Vucic pártelnök azonban a hét elején azt közölte, hogy Szerbia nem szakítja meg a kapcsolatokat Oroszországgal, sőt tovább erősíti az együttműködést, főleg a gazdaság területén. A szerb külügyminisztérium ugyanakkor keddi közleményében azt írta, hogy “különös figyelemmel és aggodalommal” követik az ukrajnai eseményeket, és teljes mértékű támogatásról biztosítják azokat a “politikai erőfeszítéseket, amelyek az előállt helyzet felszámolására és az elengedhetetlen stabilitás megteremtésére irányulnak”. MTI