A tusványosi viták és a mai valóság

Németh Zsolt szerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem 25 éves folyamata tette a magyarországi társadalomban identitásképző tényezővé a külhoni magyarsághoz való viszonyulást, mint fogalmazott Tusványos “magyarosította el” a magyarországi politikai elit széles rétegeit. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Bálványosi folyamat és nemzeti integráció című vitafórumon a folyamat elindítójaként tartott előadást csütörtökön Kolozsváron. Elmondta, az eleinte Bálványoson, majd Tusnádfürdőn megszervezett szabadegyetem katalizátorszerepet töltött be a Kárpát-medencei magyarság egymásra találásában. Ennek köszönhető, hogy a magyar politika felismerte, számára “a külhoni magyarok kérdése megkerülhetetlen probléma, de egyben fantasztikus lehetőség”. Németh Zsolt szerint a román-magyar kapcsolatokban is Tusványosnak köszönhető, hogy vannak informális kapcsolatok a román és a magyar politikusok között, és egy széles magyarországi elit tett szert “tapasztalati alapokon nyugvó romániai terepismeretre”. Az államtitkár szerint másfél éve “egyfajta bizonytalanság, kiszámíthatatlanság” jellemzi a román-magyar államközi viszonyt, “de nem történt semmi helyrehozhatatlan visszalépés”. Németh Zsolt úgy vélte, az év végére várható romániai elnökválasztás után van esély arra, hogy olyan konszolidáción menjen át a magyar-román viszonyrendszer is, amilyen a magyar-szlovák viszonyrendszerben bekövetkezett. “Remélhetjük, a választások elmúlása után újra bizalmi alapra lehet helyezni a viszonyrendszert” – fogalmazott Németh Zsolt. A bálványosi folyamat erdélyi elindítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy vélte, mind a státustörvény, mind a külhoniak magyar állampolgársága és az ezzel járó szavazati jog voltaképpen “Tusványos terméke”. Az e kérdésekről folytatott tusványosi viták vezettek el a mai valósághoz – tette hozzá. MTI