Magyarországon 1990 óta nem alakult ennyi párt, mint most

Száznegyvenhét párt indulhatna az április 6-ai országgyűlési képviselő-választáson, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában ennyi párt szerepel. A nyilvántartott pártok közül minden harmadik, pontosan 51 a legutóbbi parlamenti választások után alakult meg a hivatal nyilvántartása szerint. Az elmúlt évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a következőket: A Válasz Párt; Aquila Párt; Együtt – a Korszakváltók Pártja; Együtt 2014 Párt; Elégedetlenek Pártja; Élhető Magyarországért Párt; Ellenzéki Párt; Határon Túli Magyarok Pártja; Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt; Magyarországért Demokratikus Párt; Magyarországi Cigányok Pártja; Magyarországi Cigánypárt; Modern Magyarországért Mozgalom Párt; Negyedik Köztársaság Párt; Nemzeti Érdekért Párt; Országunkért Közösen; Párbeszéd Magyarországért Párt; Rend, Szabadság, Jólét Párt; Seres Mária Szövetségesei; Sportos és Egészséges Magyarországért Párt; Szabad Magyarok Pártja; Új Független Párt; Új Magyarországért Párt. Idén is bejegyeztek már négy pártot, ezek a következők: Szabad Választók Pártja, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja; Szövetségben, Együtt Magyarországért; valamint Új Dimenzió Párt. A 2010-es országgyűlési választás előtti évben 26 pártot jegyeztek be a bíróságokon. Négy évvel ezelőtt, a parlamenti választás előtt 183 párt volt bejegyezve. Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta megszűnt, 15 még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon. Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Munkáspárt, a Szabad Demokraták Szövetsége-a Magyar Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt. A ma is működő pártok közül 1992-ben jegyezte be a bíróság az 56-os Nemzeti Pártot, 1993-ban a Magyar Igazság és Élet Pártját, 1994-ben pedig a Peches Üldözöttek Szövetségének Pártját és a Függetlenek Választási Együttműködését. Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. MTI