FOTÓ Sorsok Háza: fenntartásai vannak a Zsidó Hitközségek Szövetségének

Holokauszt-emlékhellyé alakítják az egykori józsefvárosi pályaudvart. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) reméli, hogy a Sorsok Háza megalapításával „komoly intézménnyel fog gazdagodni Magyarország“, és a Fiumei úti létesítményből kialakítandó közművelődési intézmény a magyarországi diákoknak reális képet ad majd a holokausztról. Heisler András elnök közölte: egyelőre nem kaptak garanciát arra, hogy a Sorsok Háza hasznos intézménye lesz a magyar közoktatásnak, ezért Schmidt Máriával, az intézmény vezetőjével leülnek megbeszélni a részleteket.

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója ehhez hozzáfűzte: azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe. Megjegyezte: nem szeretnék, ha az odalátogatók nem tudnák meg, mi vezetett a holokauszthoz, mert az „1920-ban kezdődött“, és nem szeretnék, ha úgy jönnének ki az intézményből a diákok, hogy a holokauszt csak a németek bűne, miközben abban a magyar közigazgatás aktívan közreműködött. Heisler András kiemelte: a zsidóságnak kifinomult emlékezetkultúrája van, amelybe sok minden belefér, csak a hazugság nem, az, ha a történelmet meg akarják másítani. Elfogadják – említett egy példát –, hogy történészek különböző módon vélekednek Horthy Miklós kormányzóról, de azt nem tudják elfogadni, hogy a 20. század legnagyobb politikusaként emlegessék, mint ahogy azt sem, hogy a közszolgálati rádióban az hangzik el: a magyar reguláris hadsereg védte meg a budapesti zsidóságot a vészkorszak idején. MTI