Melyik a zászló? A piros-fehér-zöld vagy a világoskék-arany?

Ez is téma volt at RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén.

“A székely szabadságnak már van napja, és az nem március 10-e: ezt a napot úgy hívják, hogy március 15! Vegyük végre észre, hogy mindannyian magyarok vagyunk! Március 15-e a magyar szabadság napja, vagyis a székelyek szabadságának a napja is, és a székelyek legfontosabb zászlaja a piros-fehér-zöld, mint ahogy a magyarok zászlaja is a piros-fehér-zöld” – hangsúlyozta Markó Béla szenátor a szombati, marosvásárhelyi SZKT-n. A politikus beszédében leszögezte: a székely zászló egy nagyon fontos regionális szimbólum, de a magyarság számára “egy a zászló”: a piros fehér zöld. Markó Béla kiemelte: nem ért egyet azzal, hogy március 10-én egy olyan kényes helyen, mint Marosvásárhely, autonómiatüntetést szervezzenek, hiszen, mint fogalmazott, autonómia nem így lesz, hanem úgy, ahogyan az RMDSZ dolgozik nap mint nap, lépésről lépésre az autonómiáért. Markó Béla utalt a KMKF budapesti ülésén elhangzott, a szórványmagyarság önkéntes területfeladására” vonatkozó elképzelésről is. Véleménye szerint ez nem egy “elszólás”, egy “hirtelen ötlet” volt: minden bizonnyal van elemzés és stratégia erről a kérdésről, amellyel azonban nem érthetünk egyet, és fontosnak tartja, hogy az SZKT-n felszólalók is egyértelműen visszautasították ezt az elképzelést. “Ez a magyarországi kijelentés kijózanító hatással volt sokunkra, és ezért akár hálásak is lehetnénk, mert megerősített bennünket abban, amit eddig is tudtunk: az RMDSZ attól szövetség, hogy sohasem választott magának kizárólagos ideológiát, és párbeszédet folytatott mind a jobboldallal, mint a baloldallal. (…) Az RMDSZ vezetőinek találkozniuk kell és beszélniük kell mindenkivel, akik nekünk Magyarországon vagy Európában segítenek. Öngyilkos dolog lenne pártot választani Magyarországon vagy máshol, hiszen egész Magyarország, egész Európa támogatásával is nehéz lesz elérni olyan célokat, mint a székely autonómia, az egész erdélyi magyarság más, jobb státusza – mutatott rá az RMDSZ volt elnöke. Úgy értékelte, annak, hogy az RMDSZ nem vált párttá és szövetség tudott maradni, van egy másik fontos eleme is: az, hogy nem akart választani a székelység és szórványmagyarság között, nem engedte, hogy ezeket a különböző helyzetben lévő közösségeket egymásnak ugrasszák. – Így voltunk felelősek és így leszünk felelősek a teljes erdélyi magyarságért – hangsúlyozta. Közölte, nem nézte örömmel a “székelyzászlózást”, mivel ez könnyen elfedi a magyarság ennél fontosabb gondjait. “Mi elvárjuk Magyarországtól a segítséget, viszont egyoldalú magyarországi zászlókitűzéssel csak érzelmileg lehet minket támogatni. De ezt megelőzte-e az, hogy miután az egyébként teljesen jogos és indokolt regionális szimbólumot Székelyföldön a prefektusok és más hatóságok próbálták betiltani – Magyarország felelős kormánypolitikusai keressék a kapcsolatot és tárgyaljanak erről a bukaresti kormány képviselőivel? (…) A választ tudjuk: ha nem tárgyal a két ország, hogyha közös kormányülések már hosszú évek óta nincsenek, akkor ennek ez az eredménye! – mondta Markó Béla, aki arra hívta fel a figyelmet, a magyarság számára most nem elsősorban ez, hanem a regionalizáció a legfontosabb kérdés, amiről tárgyalni kellene. “Etnikailag katasztrofális lehet ennek az eredménye, hiszen amennyiben létrehozzák a közigazgatási régiókat, a megyéktől el lehet venni minden fontos hatáskört, és ki lehet üríteni a megyék erejét. Nekünk a két székelyföldi önkormányzat az egyik legfontosabb erőnk. Ha ezt az erőt elveszik, az drámai következményekkel járhat az erdélyi magyarságra nézve” – mondta a politikus, aki még leszögezte: Romániában nincs szükség egy újabb közigazgatási szintre. Ennek semmi értelme, hiszen csak többletköltséget, többlet-bürokráciát jelent – mutatott rá Markó Béla. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta, a választásokkor bebizonyosodott, hogy az emberek a folytonosságra szavaztak, arra, amit az RMDSZ 23 éve képvisel. ”Ezt kell megerősítenünk. Lehet kritizálni a szervezetet, de tudnunk kell, hogy ez megvéd és érdemben tud tárgyalni a román parlamentben, a magyarországi pártokkal és Brüsszelben is a magyar közösséget érintő kérdésekben” – mondta a politikai alelnök. Az RMDSZ kongresszusra készül, ahol az alapszabályzat és programmódosításra kerül sor. „A nagy kihívás a következő 3 évre nem a radikális programváltozás, hanem a szervezetépítés és az emberek felé nyitás lesz. Jobban meg kell szervezzük magunkat, közelebb kell kerülnünk az emberekhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy ahol a kampány során jól megszervezetten, keményen dolgoztunk, ott jó eredmények születtek” – fejtette ki a politikai alelnök. Hozzátette: „Az RMDSZ erős és ezt a magyarországi politikusok is tudják, amint az a KMKF gyűlésen is bebizonyosodott, ahol elfogadták javaslatainkat. A magyarországi pártoknak azonban azt is meg kell érteniük, hogy a romániai magyar közösségnek nem tesz jót a magyarországi politikai csatározás Erdélybe való begyűrűzése. Románia egy nehéz időszak, fontos döntések előtt áll, és fel kell készülnünk a közelgő európai parlamenti választásokra” – mondta Borbély László. „A szórványmagyarság kérdését illetően nem visszavonulásról kell beszélni, ahogy azt egy héttel ezelőtt valaki felvetette, hanem bevonulásról. Az elmúlt 23 éve alatt az RMDSZ nemcsak hogy kidolgozott, hanem gyakorlatba is ültetett egy olyan stratégiát, amely akkor is, ha veszteségeink voltak, támogatta és megvédte nem csak a szórványban élő, hanem a tömbmagyarságot is. Ez így volt eddig, és ezen dolgozunk az elkövetkezőkben is” – fejtette ki a politikai alelnök. A Székelyföld Frakció nevében Tamás Sándor szólalt fel. Beszédében a Nemzetstratégiai Intézet vezetőjének a szórványban élő magyarok helyzetére vonatkozó kijelentésére reflektálva elmondta: „Szórványvidékekre hívnám azokat az embereket, akik ilyen formában gondolkoznak. Magyar az, aki mindennap vállalni tudja a magyarságát, még akkor is, ha hátrány éri őt. Más is gondolkodott különböző szórvány-stratégiákon, felmerült az is, amit Szász Jenő javasolt, viszont egyértelműen eldöntöttük azt, hogy mi a járható út, és ez a szülőföldünk megtartása” – fejtette ki Tamás Sándor a Nemzetstratégiai intézet vezetőjének a szórványban élők megszervezett kivonulására vonatkozó javaslataira reflektálva. Továbbá beszámolt a kovásznai választásokon elért sikeres eredményekről, ahol az RMDSZ elsöprő sikert aratott, míg az EMNP 2,6 százalékát szerezte meg a szavazatoknak. Biró Rozália Bihar megyei szenátor felhívta a jelenlévők figyelmét “a médiában zajló félrevezető kommunikációra”, amely eltér az erdélyi magyar közösség prioritásaitól, illetve a magyar közösséget negatív színben tünteti fel. „A hangos kommunikáció arról szól, hogy szükség van a régióátszervezésre, a felhozott érvek közül azonban egyik sem állja meg helyét. Nagyon jól tudjuk, ha az adminisztrációs szintek közé, a helyi és a megyei valamint országos szintek közé beillesztünk még egyet, megnehezíti európai folyamatok lebonyolítását” – véleményezte az ország régióinak a kirajzolását érintő terveket Biró Rozália. Elmondta, hogy meg lehet találni annak a módját, hogy a gazdasági közös érdekek egyeztetésre kerüljenek, és valamilyen megoldást találni lehet arra, hogy a régiókat úgy szabják ki, ahogyan az mindenkinek megfelel. „Valamennyiünk feladata az, hogy világosan kommunikáljunk, és a mi érvrendszerünkhöz és logikánkhoz társakat találjunk” – zárta felszólalását Biró Rozália. Jakab Adorján a MIÉRT frakció részéről felszólalásában kiemelte, hogy a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagjai elutasítják azokat az elképzeléseket, amelyek bármilyen formában a szórványterületek „feladásáról” vagy a „gyöngyhalász módszert” alkalmazva a magyar közösségek kitelepítéséről szólnak, hangsúlyozva, hogy az erdélyi ifjúságnak pozitív jövőképre van szüksége, amelyet a hasonló látszat-konfliktusok megingatnak. Az ifjúsági szervezet jövőbeli terveivel kapcsolatban Jakab elmondta: „az előttünk álló hetekben a Magyar Ifjúsági Értekezlet egy újabb generációváltásra készül, mely a szervezet eddigi munkásságára jellemző következetesség jegyében felfrissíteni, és ugyanakkor megerősíteni hivatott a MIÉRT-et.” Winkler Gyula EP-képviselő, aki a Szórványfrakció részéről szólalt fel, az állampolgársági kezdeményezés kapcsán elmondta, hogy az RMDSZ egy olyan kezdeményezést kell tudjon vezetni, amely összefogja az európai kisebbségeket. A Tulipán frakció részéről Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, a májusban sorra kerülő XI. Kongresszus szervezését illetően három szempont fontosságát említette: „Nagy előrelépés az RMDSZ életében és a lojalitás magas szintű elismerése az, hogy a Szövetség színeiben nyert polgármestereink alanyi módon vehetnek részt a XI. Kongresszuson” – hangsúlyozta Borboly, majd elmondta, az idei Kongresszus lehetőséget ad a szervezet építésére, illetve választ és megoldást kell adjon az erdélyi magyar közösség és az RMDSZ közötti kapcsolat újbóli felelevenítésére. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az elmúlt időszak politikai eseményeire reflektálva elmondta, bár a Magyar Szocialista Párt képviselőinek látogatása nem aratott sikert Erdélyben, az erdélyi magyarok képviseletét ellátó szervezeteknek, így az RMDSZ-nek sem engedhető meg az a fajta fellépés, hogy nem áll szóba más színben, vagy értékek mentén politizáló alakulatokkal. „Az Európai Parlamentben is gyakran tapasztaljuk, hogy az Európai Néppárton belül a kisebbségi, vagy akár európai témák kapcsán ellenállásba ütközünk. A liberális, vagy szocialista frakciók nem csak kisebbségben élő képviselőivel kisebbségi ügyekben néha könnyebben megtaláljuk a közös hangot. Az RMDSZ tárgyalóképes kell maradjon bal és jobb irányba egyaránt, annak érdekében, hogy a közösségünk fennmaradásáért folytatott munka hatékony legyen” – mutatott rá az EP-képviselő. Molnár Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb parlamenti képviselője felszólalásában elmondta, hogy az RMDSZ csak akkor tudja beteljesíteni küldetését, ha nem a szerencsére bízza a szórványközösségek képviseletét. „A szórványmagyar közösségeink magyarságuk szempontjából ugyanolyan igényekkel rendelkeznek, mint bármely más romániai magyar közösség. Itt is, mint mindenhol, rendkívül fontos, hogy az embereknek legyen magyar élményük, legyenek olyan helyek és helyzetek, amikor magyarul tudnak tanulni, dolgozni, szórakozni. Viszont szórványban e helyzetek létrehozása többlet erőfeszítést igényel” – fejtette ki Molnár Zsolt, továbbá az SZKT tagok támogatását kérte különböző szórványprogramok kivitelezésére. A Szövetségi Képviselők Tanácsa megszavazta a Főtitkárság által előterjesztett, valamint a Szövetségi Állandó Tanács által elfogadott határozatokat, amelyek az RMDSZ XI. Kongresszusának a szervezésére vonatkozó részleteket tartalmazták. Az SZKT megerősítette Kovács Péter főtitkár kinevezését a kongresszusi biztosi tisztségre, továbbá a 2013-as évet Bethlen Gábor és Kós Károly emlékévvé nyilvánította, illetve döntött a XI. Kongresszus csíkszeredai helyszínéről. RMDSZ-tájékoztató