Magyar-Román Üzleti Központ Békéscsabán

Pénteken tartották meg Békéscsabán az immár hagyományos évi magyar–román külgazdasági konferenciát, amelynek idén kiemelkedő eseménye volt a Magyar–Román Üzleti Központ megnyitása a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében. Amint a megnyitó előtt tartott beszédében Hódsági Tamás, a kereskedelmi és iparkamara elnöke az ülésteremben szorongó, ülőhelyet se kapott érdeklődőre mutatva tréfásan azt mondta: „nagyobb pályázatot kellett volna írnunk”. Az üzleti központ ugyanis egy közös magyar–román pályázat eredményeként jöhetett létre, a romániai partner, kissé szokatlan módon, egy nagyváradi, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó iskola, amely a neki jutó pénzből épületét újította fel, a Don Orione Beneficence vezetője szerint nagyon szépen. Az üzleti központ felavatását jelképező szalag átvágását követően a konferenciára és az üzletember találkozóra a Fiume Szálló dísztermében került sor. Az üdvözlő beszédek sorában Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke örömmel köszöntött, ismerősökként, sokakat a megjelentek közül, és megemlítette: a Spanyolország Aradon járt nagykövetének nemrég példaként említette a román–magyar határon átnyúló együttműködést, és kifejezte reményét, hogy minél több közös projektjük lesz a jövőben is, mindkét fél javára. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Dunai Péter a kamara külgazdasági tevékenységének főleg a tavaly és idén bekövetkezett fontosabb változásait vázolva leszögezte: fontos céljuk a „keleti nyitás, nyugati tartás”. A 2011-ben létrejött Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, Bilek Péter a magyar gazdaság négy fő kihívásáról (növekedés, külső egyensúly javítása, új munkahelyek teremtése, költségvetési deficit- és államadósság-csökkentés), a magyar gazdaság utóbbi időben elért sikereiről szólt. Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója arra bíztatta a magyar üzletembereket, hogy Romániában vállalkozzanak – az ország fejlődési lehetőségeiről és távlatairól különösen kedvező képet vázolva fel. Alexandru Victor Micula, Románia budapesti nagykövete a két ország általános jó kapcsolataiból kiindulva aláhúzta: ennek a gazdasági kapcsolatokban is meg kell mutatkoznia. Néhány adattal érzékeltette a kereskedelmi cserék volumenének növekedését (2008-ban 5,8, 2011-ben 7,3 milliárd euró, mindkét ország előkelő helyet foglal el a másik kereskedelmében, magyar többlettel), azzal zárva beszédét, hogy a magyar–román üzleti központ járuljon hozzá ahhoz, hogy újabb rekordokról beszélhessünk. „Fejlesszük a kétoldalú kapcsolatok jogi kereteit, az önök feladata pedig ezeket megtölteni tartalommal”, monda Micula nagykövet. A találkozó befejező előadását a romániai Bihar megyei Közpénzek Igazgatóságának vezérigazgató-helyettese, Fandly Máriusz tartotta az adózással és cégalapítással kapcsolatos romániai változásokról, illetve a jelenlegi helyzetről a egykulcsos adót, a munkavállalkozások adójáról, az osztalékadóról, a bérekhez kapcsolódó járulékokról stb. Az állófogadást követően a magyar és román üzletemberek közvetlenül beszélgethettek (szinkrontolmácsok segítségével) a konkrét üzleti ügyekről. NyJ