Londoni elemzők: az élelmiszerárak lenyomják Kelet-Európa inflációját

Kelet-Európában és Latin-Amerikában az élelmiszerár-infláció jelentős lassulása valószínű a következő hónapokban a globális élelmiszerárak csökkenése nyomán, és ez a folyamat várhatóan enyhíti a monetáris politika szigorítására irányuló nyomást – jósolták szerdai előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai térségi helyzetértékelése szerint az élelmiszerárak mozgása különösen jelentős hatást gyakorol a felzárkózó gazdaságok inflációjára, mivel ezekben az országokban a háztartási kiadások jelentős része élelmiszerekre jut. A ház számításai szerint sok afrikai országban a fogyasztói inflációs kosár 40-50 százalékát az élelmiszerek teszik ki, de Európa felzárkózó gazdaságaiban is átlagosan 25-30 százalék e termékcsoport inflációs súlya. A fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-csoport inflációs kosarában ugyanakkor átlagosan 15 százalék az élelmiszerek aránya. Latin-Amerika és Kelet-Európa élelmiszerár-inflációja jelenleg meredek ívben lassul, miután a tavalyi kiugrás hatásai kezdenek leépülni. Ebben a kedvező bázishatások belépése és az alapvető fontosságú agrárpiaci termények árcsökkenése egyaránt szerepet játszik – áll a Capital Ecomomics szerdai elemzésében. A ház londoni közgazdászainak számításai szerint a globális felzárkózó térség egésze számára az élelmiszerár-infláció 3 százalékpontos átlagos csökkenését jelentené a következő hónapokban már az is, ha az élelmiszerek világpiaci ára a jelenlegi szinten stabilizálódna. A cég elemzői szerint a gyengülő élelmiszerár-infláció várhatóan alacsonyan tartja az inflációs nyomást a globális felzárkózó térség gazdaságainak zömében, enyhítve a monetáris döntéshozókra a pénzügypolitika szigorítása végett nehezedő nyomást. Ez okot ad arra a feltételezésre, hogy ha lesznek is jegybanki kamatemelések ezekben a gazdaságokban, a szigorítási folyamat csak mérsékelt és fokozatos ütemű lesz – jósolták a Capital Economics szakértői. Más nagy londoni házak ugyanakkor Magyarország esetében nem zárják ki a monetáris politika feszesebbre vonását belátható időn belül. A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének közgazdászai legutóbbi helyzetértékelésükben úgy vélekedtek, hogy 2014-ben indokolttá válhat a kamatemelés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről, elsősorban a magyar gazdaság esetleg “meglepő” ütemű növekedése és a lejáró adóssághányad piaci finanszírozásához szükséges pozitív reálhozam fenntartása miatt. A cég szakértői szerint az általuk várt monetáris szigorítási ciklus kezdetétől számítva egy- vagy kétéves távlatban 2,00-3,00 százalékpontos MNB-kamatemeléssel lehet számolni. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői is azt jósolták legutóbbi előrejelzésükben, hogy 2014 negyedik negyedévében már várhatóan elkezdődik az MNB monetáris politikájának normalizálása, ahogy a közműdíj-csökkentések hatása kiesik a fogyasztói árindexből, és az infláció gyorsulni kezd. A cég elemzői 2015 végéig alapesetben 1,25 százalékpontos MNB-kamatemelést várnak, hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket, hogy kedvezőbbé váló külső piaci kondíciók esetén ehhez a menetrendhez képest késhet a monetáris politika normalizálási folyamatának kezdete. MTI