Szakértők tartottak előadást a decentralizációról Csíkszeredában

Műhelybeszélgetéssel kezdődött a Szakmai napok a közigazgatásban című, Hargita Megye Tanácsa által szervezett rendezvénysorozat. A decentralizációról szóló workshopot október 24-én tartották a csíkszeredai megyeházán, amelyen szakemberek és politikusok vettek részt. A felvetett kérdések a következők voltak: Románia kormányának javaslata: valós kezdeményezés a modernizáció érdekében vagy politikai lépés? A helyi közigazgatási szerveknek valós tervező, szervező és irányító feladatuk lesz, vagy pénzügyi közvetítő szerepet kapnak? A helyi közigazgatási szervek képessége: mi a következő lépés a helyi és megyei közigazgatási szervek számára, hogy át tudják venni az új feladatokat? A közigazgatás finanszírozása: a decentralizált közigazgatási szervek valós fejlesztését szolgálja, vagy időszakos visszaesést eredményez? A workshopot a házigazda intézmény, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba nyitotta meg, aki vitaindítójában Románia közigazgatásának jelentős mértékű átalakítását, a bürokrácia visszaszorítását szorgalmazta. – Az embereket az érdekli elsősorban, hogy minél kevesebb bajuk legyen az állammal, minél kevésbé szóljon bele az életükbe. Fontos az e-közigazgatás kiépítése is, amelynek terén a piaci szféra óriási lépéseket tett az utóbbi néhány évben (lásd a telefonos, villanyáram-, földgáz- és egyéb közműszolgáltatókat), az állam meg csak toporog egy helyben. Nem állok talán messze az igazságtól, amikor azt mondom, hogy sikeres európai felzárkózásunknak a legnagyobb akadálya maga a román állam – fogalmazott az elöljáró. A megyeelnököt Klárik László RMDSZ-es szenátor követte a pulpitusnál. Beszédében kiemelte azokat az intézményeket, amelyeket véleménye szerint a kormánynak mindenképpen decentralizálnia kellene, ilyenek a tanfelügyelőségek vagy a rendőrség. Legfontosabbként kiemelte a munkaerő-elhelyező ügynökségeket, amelyeket véleménye szerint a megyei tanácsok hatáskörébe kéne vonni. Mint mondta, nagyon fontos szempont a decentralizáció sikerességében a megfelelő anyagi háttér az intézmények mögött, mivel enélkül képtelenség a központosított rendszer fellazítása. A workshop következő felszólalója Csák László regionális közgazdász volt, aki három másik uniós tagállam decentralizációs módszereit mutatta be. Franciaország esetében a túlságosan Párizs-központú közigazgatás hátrányait emelte ki. Mint mondta, 70 évvel ezelőtt tudatosult a francia közigazgatásban, hogy az ország további régióira is hangsúlyt kellene fektetni. A franciaországi mellett a lengyelországi példát is bemutatta a szakértő, kiemelve, hogy Románia kormánya is ezt az irányelvet tartja követendőnek. Előadásából kiderült, hogy az erősen decentralizált 49 vajdaságból nagyobb régiókat hoztak létre, amelyek határait a történelmi térségek alapján húzták meg. A harmadik ország, amelynek regionális átszervezési modelljét Csák László bemutatta, Szlovákiáé volt. Érdekességként említette meg, hogy az ország a Regionális Operatív Programban egy régióként pályázott annak ellenére, hogy a regionális közigazgatás jól működik mind a 79 járásban. Csák László összegzésében az egyediséget emelte ki. Mint mondta, minden országnak meg kell választania, hogy milyen modell szerint decentralizálja intézményrendszerét. A harmadik előadó Cziprián Kovács Lóránd, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közigazgatás szakának egyetemi tanára volt, aki a bukaresti politikusok hozzá nem értését nehezményezte. Mint mondta, minden véleménynyilvánításnak tudományos megalapozottsága kellene hogy legyen. Megemlítette ugyanakkor a térségünkben felmerülő kétnyelvűség problémáját, amelyre elsősorban nem politikai szinten kellene megoldást találni. Az előadók sorát Csegzi Sándor marosvásárhelyi önkormányzati tanácsadó zárta, aki az infrastruktúra-fejlesztésre fektette a hangsúlyt. Sajnálatát fejezte ki, hogy kevés megyeközi projekt futott az utóbbi időben. Mint mondta, csak együttműködéssel lehet egy régió minden lakójának a javára cselekedni. közlemény