Elítélték a szíriai vezetést a NATO parlamenti közgyűlésének 59. ülésszakán

Elítélték a Bassár el-Aszad vezette szíriai rendszert a két éve tartó vérengzések miatt a NATO parlamenti közgyűlésének 59. ülésszakán, amely hétfőn fejeződött be Dubrovnikban. A Hina horvát hírügynökség jelentése szerint a négynapos ülésszak legfontosabb döntései közé tartozik ezen kívül, hogy a küldöttek felszólították a Nyugatot: ne oldja fel a szankciókat Iránnal szemben, amíg az ország be nem bizonyítja, hogy nem dolgozik nukleáris fegyver kifejlesztésén. Dubrovnikban leszögezték, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll a nyugat-balkáni országok előtt. Bassár el-Aszad szíria elnök rezsimjét a civilek elleni brutális támadások miatt marasztalták el. Az összecsapások során több mint 100 ezren vesztették életüket, és 3 millió ember hagyta el otthonát. Emellett felszólították a kormányt és az ellenzéket, hogy vegyenek részt a genfi békekonferencián a válság sikeres politikai rendezése érdekében. Vasárnap Oroszország megpróbálta “megmenteni” Szíriát a nemzetközi ítélettől, amely szerint az Aszad-rezsim augusztusban vegyi fegyvert alkalmazott, a kísérlet azonban elbukott. Oroszország egyébként a NATO-partnerállama és Bassár el-Aszad szövetségese is egyben. A NATO parlamenti közgyűlésének résztvevői abban is megegyeztek, hogy kapcsolatba kell lépni Haszan Roháni iráni elnökkel, de a szankciókat addig nem szabad feloldani, amíg Teherán nem tesz olyan lépéseket, amelyekkel bizonyítja, hogy nem fejleszt ki nukleáris fegyvereket. Megismételték azt a korábbi álláspontot is, hogy a NATO továbbra is nyitott a nyugat-balkáni országok előtt. A képviselők viszont aggodalmuknak adtak hangot a bosznia-hercegovinai bizonytalan politikai helyzet, valamint a térség biztonságát fenyegető növekvő feszültség miatt Koszovóban. A 28 országot tömörítő NATO legifjabb tagja Horvátország, ahol első alkalommal ülésezett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének parlamenti közgyűlése. MTI