Titkos adatgyűjtés – Zöldpárti EP-képviselő: a tagállamok kormányai nem tesznek semmit

Bár hónapok óta tudható, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) uniós állampolgárok hatalmas tömegét figyelte vagy figyeli meg most is, egyetlen uniós tagállam egyetlen kormányának vezetője sem tesz semmit – jelentette ki Jan Philipp Albrecht német, zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő pénteken egy panelbeszélgetésen. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által szervezett eszmecserén Albrecht kijelentette, szinte bizonyos, hogy a legnagyobb belga távközlési cég, a Belgacom rendszerét az Egyesült Királyságból támadták meg a közelmúltban. “Ez agresszió az Európai Unión belül, illegális kiberbűnözés, számítógépes hadviselés, kiberháború” – fogalmazott a német politikus, aki részt vesz annak az EP-szakbizottságnak a munkájában, amely az NSA és a brit hírszerzés, a GCHQ által végzett tömeges megfigyelés és adatgyűjtés ügyében vizsgálódik. Mint kifejtette, egyáltalán nem nevezhető az uniós szerződésben lefektetett, tagállamok közötti lojális együttműködésnek, ha az egyik a másik után kémkedik. Ez szerinte háborúban szokás. A zöldpárti EP-képviselő szerint ha az uniós polgárok azt látják, kormányaik nem lépnek fel, hogy véget vessenek jogaik megsértésének, akkor végső soron politikai vezetőikben, a jogbiztonságban, a jogállamiságban és a demokráciában is elveszíthetik a hitüket. Ha a szélsőséges populista pártok meg tudják szólítani a kiábrándultakat, akkor az EP-képviselői helyek negyedét is megszerezhetik – érvelt a politikus. A beszélgetésen Joe McNamee, a European Digital Rights (EDRi) jogvédő szervezet vezetője is a cselekvést hiányolta, de ő nem csak az Atlanti-óceán keleti, hanem a nyugati oldalán is, az Egyesült Államokban. “(James) Clapper (amerikai nemzeti hírszerzési igazgató) hazudott a kongresszusnak a tömeges megfigyelésről, majd nem történt semmi. Az igazságügyi miniszter helyettese pár szabálysértésről beszél, majd kiderül, több mint kétezerszer sértettek jogszabályt, de nem történik semmi” – érzékeltette a botrány következmények nélküliségét a jogvédő. McNamee arról is beszélt, hogy a megfigyelési technológia odáig fejlődött, hogy elemzők meglehetősen kevés adat alapján, például pusztán abból, hogy miket lájkol valaki a Facebookon, nagy biztonsággal meg tudják mondani, milyen nemű az illető, fogyasztott-e kábítószert vagy alkoholt, melyik nemhez vonzódik, milyenek a politikai nézetei, de esetenként még azt is, hogy a lájkoló szülei házasok még vagy már elváltak. McNamee szerint a Yahoo azt is képes bárki tudta nélkül azonosítani, hogy egy csoport kapcsolati hálójában ki a befolyásos személy, és anélkül, hogy ő tudna erről, áruba bocsátja ezt a befolyást a hirdetőknek. “Ilyen szinten belelátnak és behatolnak akár több milliárd ember életébe és döntéseibe”- húzta alá az EDRi vezetője. Radoslav Minkov, a CEPS saját informatikai szakértője a megfigyelés és adatgyűjtés kivédésének lehetőségeiről beszélt. Rámutatott, hogy az e-mailrendszer kitalálásakor nem a biztonság, az adatvédelem volt az elsődleges szempont, hanem az, hogy az üzenet célba tudjon érni. Az elektronikus levelek viszonylag egyszerűen titkosíthatók, de a titkosított üzenet rögtön szemet szúrhat a sok titkosítatlan levél között, és a levél menthető, hogy később desifrírozzák. Minkov szerint az amerikai megfigyelést részben kivédheti az, aki európai felhőszolgáltatásban tartja adatait. Figyelmeztetett, hogy az internet globálisan összekapcsolt rendszer, így az európai felhőben tárolt adatok sincsenek feltétlenül teljes biztonságban, hozzátéve, védelmet jelent viszont az, hogy az adatok fizikailag Európában lévő szervereken, európai országok joghatósága alatt maradnak. MTI