Képmutató Szanyi-mentegetés a románozás után

Az MSZP frakcióvezető-helyettese képmutató módon humorosnak szánt, de szerencsétlen beszólásnak tartja Szanyi Tibor keddi románozós megnyilvánulását. Józsa István humorosnak szánt, de szerencsétlen beszólásnak tartja, hogy a szocialista párt elnökségi tagja kedden Gyulán – a Fidesz–KDNP-frakcióülés helyszínén – azt mondta az Indexnek, „anyanyelvükön, románul” fogja köszönteni a kormány melletti békemenet egyes résztvevőit. Szerinte párttársa ezzel arra is utalhatott, hogy Békés megyében sokan tartoznak a román kisebbséghez. Ugyanakkor hozzátette: az MSZP komolyan gondolja nemzetpolitikájának megújítását, és ennek Szanyi Tibor is részese. Szanyi az MNO-nak kedden elismerte az általa viccesnek ítélt elszólást, de végül nem tudta köszönteni a békemeneten résztvevőket. Arra a kérdésre, hogy miért mondta a fenti mondatot, azt válaszolta, hogy az MSZP és a DK tüntetésén részt vevők azt mondták neki, hogy kedden sok románul beszélő embert hallottak a városban. Mindehhez hozzátette: az Európai Unióban vagyunk, „mindenkit úgy köszöntök, ahogy akarok”. Szanyi beszámolt arról is, hogy beszédében külön köszöntötte a határon belülről és túlról érkező békemeneteseket is. Az MSZP-s politikus legújabb megnyilvánulása annak fényében nem túl meglepő, hogy a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazást követően Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba mellett ő is nemmel szavazott a téma napirendre vételéről az Országgyűlésben, 2010-ben pedig egyedül ők hárman voltak, akik – 344 szavazat ellenében – a kettős állampolgárság ellen szavaztak. Emlékezetes, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy híveiket a kezdeményezés elutasítására buzdítsák. Hasonló szocialista vádak Miskolcon Nem Szanyié volt az első ilyen jellegű megnyilvánulás a baloldal részéről. Kriza Ákos fideszes miskolci polgármester január 16-án arról beszélt, hogy az erdélyi–partiumi magyarokat a szocialisták következetesen románnak nevezik. A városvezető azt is kifejtette: „megalázó és gusztustalan” az a módszer, ahogy a helyi MSZP-sek saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik, a szocialisták ugyanis azzal vádolják a városvezetést, hogy erdélyi származású magyarokat „hoznak helyzetbe”. Mesterházy Attila jelenlegi MSZP-vezér szintén január 16-án Erdélyben bocsánatot kért a határon túli magyaroktól. Úgy fogalmazott: a 2004-es népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”. Kolozsváron egyébként Mesterházy a határon túli magyarok felé irányuló bizalomépítésről beszélt, és hangsúlyozta, hogy szívesen vennék a határon túlról érkező szavazatokat. A városban tartott MSZP-s fórumon román csendőrök védték a szocialistákat, ahonnan kizártak harminc fiatalt. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet által mozgósított fiatalok transzparensekkel felszerelkezve próbáltak bejutni a rendezvényre. Egy transzparensen az MSZP egyik kampányüzenetét közölték, amellyel a párt a 2004. december 5-ei népszavazáson az állampolgárság kiterjesztésének elutasítására biztatta a magyarországi szavazókat. MTI