Kijárási korlátozás. Alkotmányellenesnek nyilvánították a büntetéseket

Helyt adott az alkotmánybíróság (CCR) a Nép Ügyvédje által benyújtott óvásnak. Az ombudsman annak a sürgősségi kormányrendeletnek az előírásai ellen fogalmazott meg kifogást, amely a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt büntetések összegét állapította meg – közölték az AGERPRES hírügynökséggel a taláros testülethez közel álló források.

A Nép Ügyvédje az ostromállapot, illetve a szükségállapot bevezetésére vonatkozó 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet két cikkelye, illetve az ezt módosító 2020/34-es kormányrendelet ellen nyújtott be alkotmányossági kifogást.

Az ombudsman szerint a jogszabály túlságosan általános, nem szab ki egyértelműen követendő magatartást, és a hatóság képviselőinek nincsenek objektív kapaszkodóik a kihágás megállapítására. Ugyanakkor a kiróható bírság összegét sem egyértelműsíti a jogszabály, így

a bírságoló rendőrök szubjektív megítélésétől függ a büntetés összegének megállapítása.

Érvelése szerint a jogszabály azért is alkotmányellenes, mert olyan területeken engedélyezi az államfőnek a jogalkotást, amelyekről csak a törvényhozó testület dönthet organikus törvények módosítása révén, az emberi jogok gyakorlásának korlátozásával.

Az ombudsman reméli, hogy a kormány talál valamilyen módot a szükségállapot miatt kirótt bírságok visszavonására

Renate Weber, a Nép Ügyvédje úgy nyilatkozott szerdán, miután az alkotmánybíróság helyt adott a szükségállapot szabályainak megszegéséért kiszabható bírságokra vonatkozó kifogásának: reméli, hogy a kormány megtalálja a módját, hogy semmissé nyilvánítsa ezeket a büntetéseket.

Weber az AGERPRES hírügynökségnek azt mondta, tudomása szerint

a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt bírságok száma 300.000 körüli,

és ezek közül körülbelül 100.000 ellen óvást emeltek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben minden fellebbezést egyenként kell megtárgyalniuk, hatalmas pluszmunka vár a bíróságokra.

‘Ezért talán valamilyen módot fog találni a kormány, talán amnesztiát vagy valami más utat az összes ilyen bírság eltörlésére, hiszen

sokan vannak, akik nem nyújtottak be fellebbezést, nem is tudták, hogy erre lehetőségük van,

lehetnek idős, vagy hiányos ismeretű emberek, csekély jövedelemmel, akik hatalmas összegű bírságokat kaptak, és talán most attól félnek, hogy elveszítik az otthonukat vagy a javaikat. Én remélem, hogy a kormány tenni fog valamit ez ügyben’ – mondta az ombudsman.

‘Örülök, hogy az alkotmánybíróság nekünk adott igazat ebben az ügyben, mert a 300.000 büntetés és a kirótt összegek egyértelműen túlzásra utalnak, ilyen tekintetben első helyre kerültünk Európában’ – érvelt a Nép Ügyvédje.

Weber azt is közölte, hogy szerdán a vészhelyzeti állapot bevezetésére vonatkozó rendelet ügyében is alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis a szöveg ebben az esetben is homályos, és a vészhelyzeti állapot kifejezésnek nincs törvénybe foglalt meghatározása.