Hallgatólagosan elfogadták a székelyföldi autonómiatörvényt


Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénykezdeményezést. A kezdeményezés megvitatásának és szavazásának határideje március 25-én lejárt, a parlamenti képviselők az április 23-ai plenáris ülésen tudomásul vették a hallgatólagos elfogadást, és az immár a szenátus asztalán van, olvasható a bukaresti parlament honlapján. Fotó: Digi24

A határidő átlépése esetén a törvény az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához. Itt már nincs határidő szabva az elfogadásra vagy elutasításra. A tervezet megvitatását a szenátus még nem tűzte napirendre, fogalmaz jelentésében az MTI.

A projekt alapján

Székelyföld jogi személyiséggel rendelkező autonóm régióvá válik. A jogalkotási kezdeményezés szerint a magyar és a román nyelvet egyaránt használhatják az állami intézményekben a tartományban lakóhellyel rendelkező polgárok.

A kormány nem támogatja a törvény elfogadását. A kezdeményezést negatívan véleményezte a Gazdasági és Szociális Tanács (ESC) és a Jogalkotási Tanács is. A képviselőház különbizottságai hasonlóan az elfogadás ellen szavaztak.

A közigazgatási bizottság képviselői jelezték, hogy a projekt nem veszi figyelembe az alkotmány előírását, miszerint „Románia nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam”, emlékeztetett beszámolójában a Digi24.

„Az egységes állam egyetlen államformációt alkot, egységes alkotmányon alapuló egyetlen jogrendet és egységes szervezeti rendszert feltételez, amelyben érvényesül a hármas (a törvényhozói, a végrehajtói és az igazságügyi) hatalommegosztás elve, lakosságának egy az állampolgársága. A jogalkotó megállapította, hogy Románia nemcsak egységes állam, hanem oszthatatlan is abban az értelemben, hogy nem feldarabolható, nem képezheti a teljes vagy részleges felosztás tárgyát, amelyekben eltérő jogi rendszerek jutnak érvényre”

– áll a közigazgatási bizottság elutasító jelentésében.

Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és Biró Zsolt-István, valamint Kulcsár-Terza József-György RMDSZ-képviselők nyújtották be tavaly decemberben.

Fotó: Főtér.ro

A tervezet előírja, hogy:

  • Székelyföldnek Kovászna és Hargita megye, valamint a történelmi Marosszék a része
  • az önrendelkezési jogot egy ezzel a céllal létrehozott tanács gyakorolja
  • a román állam és az autonóm régió között a prefektus tartja a kapcsolatot
  • Székelyföld élére elnököt választanak az itt élők, akinek mandátuma négy évre szól
  • Székelyföld területén a magyar hivatalos nyelvvé válik

Az autonómiastatútumot kidolgozó Székely Nemzeti Tanács elismerte, hogy a Képviselőház a rendkívüli állapot miatt nem tudta tartani a 45 napos határidőt, de úgy vélte, a fejlemény ismét bizonyítja, hogy érdemes ismételten is benyújtani a Székelyföld autonóm státusát meghatározó törvénytervezetet, idézte a szervezet közleményét az MTI. Hozzátették: a tanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt a tervezetről, mi több néhány képviselő a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott.

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk