Gábor Áron rézágyúja Budapesten

Négy évtizedes bukaresti hányódás után hozták haza Sepsiszentgyörgyre, ahonnan tízéves sikertörténetet követően most félévig Budapesten vendégeskedik Gábor Áron egyetlen fennmaradt eredeti ágyúja, valamint a Székely Nemzeti Múzeum további hatvan értékes műtárgya, amelyek a háromszéki önvédelmi harc tárgyi emlékei. A Lészen ágyú című kiállítást hétfőn nyitották meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, az intézmény fennállásának 101. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat részeként. Ez alkalommal bemutatták a Háromszék nem alkuszik emlékévet lezáró Lesz ágyú! Lesz muníció című tanulmánykötetet is.

A nagymúltú intézmény 101. születésnapján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – aki 2009-ben Románia első magyar kulturális minisztereként a székely ereklye visszaszerzését nevezte meg egyik első feladataként – ünnepi beszédében elmondta, hogy legalább két válasza van arra, hogy miért volt olyan fontos a székelyeknek Gábor Áron rézágyújának a visszaszerzése.

„Az egyik maga Gábor Áron, aki már életében példa, halála után pedig egyenesen legenda egész Székelyföldön és Székelyföldön kívül. Mai kifejezéssel előbb celeb, aztán kulturális ikon. Egyik kortársa kis túlzással egyenesen Fultonhoz, a gőzhajó megalkotójához hasonlította. Gábor Áron egyrészt hős volt, aki életét és vagyonát áldozta a magyar szabadságért, magyar szabadságharcért, másrészt a találékony székely mintapéldája, aki úgy gyártott ágyút, mintha Steve Jobsnak fából és kovácsolt vasból kellett volna az iPhone-t előállítania. A másik válasz pedig az éppen imént említett találékonyság. Mi, erdélyiek, száz éve már nem ágyút öntünk, hanem ha kell, törvényt alkotunk, iskolákat építünk és mentünk meg, intézményeket alapítunk, hadisírokat védünk. Ha nem kedveznek a körülmények – márpedig gyakrabban van úgy, hogy nem kedveznek, mint úgy, hogy kedveznek –, akkor bizony: jól jön egy kis találékonyság”

– nyomatékosított az RMDSZ elnöke. 

A tárlaton Gábor Áron ágyúja mellett megtekinthető Deák Ferenc pipája, Bem József sétabotja, Kossuth Lajos cigarettaszipkája is, az 1848–49-es ereklyékből összesen mintegy hatvan műtárgyat állítottunk ki – tájékoztatott Vargha Mihály múzeumigazgató, aki fontosnak tartja, hogy a Székely Nemzeti Múzeum felújításával járó kényszerszünetet kihasználva gyűjteményeik más helyszíneken is láthatóak legyenek.  A budapesti tárlat azért is fontos a sepsiszentgyörgyi intézménynek, mert a Hadtörténeti Múzeum fontos szakmai segítséget is nyújt az otthoni tárlat újragondolásához. 

„Magyar-magyar kapcsolatok fűződnek szorosabbra ezáltal, de a múzeumok közötti szakmai kapcsolat is erősödik” 

– taglalta a megnyitón az igazgató, aki szerint csodának nevezhető a kalandos ágyú hazahozatala Székelyföldre, ahogy az is csoda, hogy ma itt van Budapesten az ágyú. A magyar fővárosban, a HM Hadtörténeti Múzeum és Intézetben félévig, 2020. június 30-ig láthatóak a Székely Nemzeti Múzeum negyvennyolcas ereklyéi, a szervezők rekordszámú látogatóra számítanak.

Az 1906-ban Kézdivásárhelyről előkerült ágyú a Székely Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb kincse, amelyet 1971 és 2010 között „ideiglenesen” Bukarestben őriztek, a Román Nemzeti Történeti Múzeum alagsorában hányódott. A történelmi ereklyét Kelemen Hunor, akkori művelődési és örökségvédelmi miniszter közbenjárásának köszönhetően sikerült hazahozni, azóta félmillióan látták, Sepsiszentgyörgy mellett Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Baróton is megtekinthető volt. Az ágyú a Székely Nemzeti Múzeum `48-as alapkiállításának fontos darabja, a budapesti kiállítását azt teszi lehetővé, hogy hamarosan kezdődnek a múzeum korszerűsítési munkálatai, amelyet Kovászna Megye Tanácsa európai uniós forrásból finanszíroz.

Háromszék nem alkuszik

Kovászna Megye Tanácsa partnerintézményeivel közösen kezdeményezte a Háromszék nem alkuszik programsorozatot, amelynek során a 2018. november 16-tól 2019. augusztus 1-ig tartó időszakban a fontosabb negyvennyolcas emlékhelyeken tartottak megemlékezéseket. Az eseménysort összefoglaló kötetet Tamás Sándor tanácselnök mutatta be a Hadtörténeti Múzeum ünnepségén.

„171 év telt el Gábor Áron halála óta, és mi minden évben a magyarok Istenére esküszünk, hogy kitartunk a szabadság mellett. Ilyen sok esztendő elteltével az idő rostáján csak az igazság maradt fent. És az igazság az, hogy jogunk van a saját hazánkhoz, Székelyországhoz. (…) Megtanultuk, hogy nehéz időkben is élni kell. Nem örvendezhetünk felhőtlenül, mert most sem könnyű mifelénk az élet, de az igazság az igazság marad. Ezeréves székelyföldi történelmünk alatt soha nem volt, nincs és nem is lesz olyan erőszakos hatalom, amely ezen változtatni tudna, Székelyföld egy fantasztikus, gyönyörű hely, különleges kultúrával és tehetséges emberekkel. Büszkék vagyunk rá, és szeretjük a hazánkat. Ezt hiszem, és ezt mondom: olyan lesz a jövőnk, amennyire hiszünk benne”

– fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy az emlékév során végtisztességtételre is sor került Eresztevényben, ahol egykor a kozákok lovakkal taposták meg a székely ágyúöntő sírhelyét és nem volt lehetőség katonai tiszteletadásra.

A Lesz ágyú! Lesz muníció! című tanulmánykötet a Háromszék vármegye kiadónál jelent meg. Egyed Ákos történészprofesszor, Csikány Tamás és Kedves Gyula, hadtörténészek, Nagy Zoltán történész, katonai hagyományőrző, Váry O. Péter újságíró és Bordi Zsigmond történész tanulmányai történelmi, sajtó- és hadtörténeti témában járják körül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc háromszéki történéseit.

A hétfői ünnepség résztvevőit házigazdáként Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Múzeum és Intézet parancsnoka köszöntötte, méltatta a nagymúltú intézmény európai elismertségnek örvendő tevékenységét és kiváló munkaközösségét. A születésnapi eseményen jelen volt Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója is.

Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája | Fotó: Szikits Péter, HM Hadtörténeti Múzeum és Intézet