Kétnyelvűség az utcanévtáblákon: Marosvásárhely után Nagyváradon is pert vesztett a CEMO – ez mégsem rossz hír, sőt!

Románia nem érvényesíti a ratifikált nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit, ez immár nemzetközi fórumok előtt is bizonyítható – így értékelte a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója, hogy az általa vezetett szervezet első fokon elveszítette a nagyváradi önkormányzat ellen a kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezése érdekében indított pert.

Első fokon elveszítette a nagyváradi önkormányzat ellen a kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezése érdekében indított pert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO). A bíróságok honlapján közzétett bejegyzés szerint az ügyben eljáró Bihar megyei törvényszék csütörtökön hozott végzésében részben megalapozatlannak, részben tárgytalannak ítélte a CEMO keresetét, perképességét azonban elismerte.

Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója az MTI-nek telefonon elmondta: a szervezet Szatmárnémeti esetében jogerősen, Marosvásárhely és Nagyvárad esetében pedig első fokon elvesztette a kétnyelvű utcanevekért indított pereket, amivel immár nemzetközi fórumok előtt is bizonyítható, hogy Románia nem érvényesíti a ratifikált nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.

A szervezet két éve határozta el, hogy úgynevezett “stratégiai perekkel” próbálja a nemzetközi kisebbségvédelmi rendelkezések érvényesítésére “szoktatni” a romániai bíróságokat. A CEMO a 43 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhely, a 38 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémeti és a 24 százalékban magyarok által lakott Nagyvárad polgármesteri hivatalát perelte be a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének elmulasztása miatt.

A 2001-ben elfogadott romániai közigazgatási törvény csak a településnevek és az intézménynevek kétnyelvű feliratozását írja elő azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Románia 2008-ban ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy az utcák nevét is ki kell írni a kisebbségek nyelvén.

A CEMO a perek során azt tapasztalta, hogy a bíróságok a nemzetközi jogot többnyire választható lehetőségnek tekintik, és arra hivatkoznak, hogy a romániai közigazgatási törvények nem írják elő kifejezetten az utcanévtáblák kétnyelvűségét.

A marosvásárhelyi kereset elutasításának indoklásában például a bíró arra hivatkozott, hogy az “utca” és “tér” szó magyar nyelvű kiírásával az egyébként román nyelvű megnevezés alá az önkormányzat eleget tesz a kétnyelvűségi követelményeknek. Az indoklás azt is megemlíti, hogy Marosvásárhelyen léteznek magyar személyiségekről elnevezett közterületek is, mint például a Bartók Béla, Arany János vagy Budai Nagy Antal nevét viselő utca.

A nemzetközi egyezmények ratifikálása nem hozott változást a helyi törvények szintjén, a kisebbségvédelmi keretegyezmény és nyelvi charta becikkelyezése semmit sem változtatott a romániai belső joggyakorlatban – állapította meg a CEMO vezetője. A szervezet fellebbezni készül a marosvásárhelyi és a nagyváradi utcanévperben.

MTI