Kikiáltották Kis-Oroszországot

Két kelet-ukrajnai szakadár terület csütörtökön bejelentette, hogy létrehoztak egy új államot Kis-Oroszország néven. Az országot Donyeckben kiáltották ki, amelyhez további 19 ukrán régió képviselői is csatlakoztak. Hírügynökségi beszámolók szerint Kis-Oroszországra Ukrajna jogutódjaként tekintenek az alapítók. Az akcióról még a szakadárok közül sem tudott mindenki, és Moszkva is úgy nyilatkozott, hogy időt kér az álláspontja kialakításához.

Az önhatalmúlag kikiáltott két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Ukrajna 19 régiójának képviselői kedden Donyeckben bejelentették, hogy Kis-Oroszország (Malorosszija) néven új államot hoznak létre Ukrajna jogutódaként – jelentették orosz hírügynökségek.

A fejlemény komolyságát ugyanakkor árnyalja, hogy egyes szakadár vezetők nem tudtak az akcióról.

és az AP amerikai hírügynökség szerint máris közölték, hogy nem kívánnak csatlakozni az új államhoz. Az elvileg kezdeményező szerepet játszó Luhanszki Népköztársaság kormányának szóvivője, Volodimir Dehtjarenko például határozottan cáfolta, hogy a donyecki összejövetelen részt vettek volna Luhanszk hivatalos képviselői. Sőt, kijelentette, hogy Luhanszkban nem is tudtak Kis-Oroszország megalapításáról.

A bejelentés mindenesetre komoly meglepetést keltett, ráadásul további kétségeket ébreszt a 2015-ös minszki megállapodás betartásával kapcsolatban.

Ennek az egyezménynek az értelmében ugyanis az ukrajnai harcokat be kell szüntetni, az orosz szakadár területeknek vissza kell térniük ukrán fennhatóság alá, ugyanakkor széles önállóság illeti meg őket. A Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetésének az az álláspontja, hogy az új állam létrejötte egyáltalán nem sérti a kelet-ukrajnai rendezést szolgáló minszki egyezményeket. Ezzel egyidőben viszont Jevhen Marcsuk, aki Kijevet képviseli a minszki tárgyalásokon, úgy nyilatkozott a 112 ukrán tévének, hogy a bejelentés teljesen megakaszthatja a tárgyalásokat.

Eszik vagy isszák Kis-Oroszországot?

Az új állam létrejöttéről szóló “alkotmányos aktust” Olekszandr Timofejev, a DNR ügyvezető miniszterelnök-helyettese olvasta fel Donyeckben.

Eszerint az új állam Ukrajna jogutódja lesz, és azért nevezik Kis-Oroszországnak mert “Ukrajna mint országnév kompromittálódott”.

Az új államnak Donyeck lesz a fővárosa, Ukrajna jelenlegi központját, Kijevet, az új ország történelmi és kulturális centrumává minősítik át. Az ország állami lobogója Bohdan Hmelnickij zászlaja lesz. Hmelnickij a 17. században élt zaporizzsjai kozák vezető volt, csatlakoztatta Ukrajnát Oroszországhoz, szobra Kijev főterét díszíti.

Timofejev arról beszélt, hogy javaslatot tesznek rá, hogy minden régióból egyénileg válasszanak meg képviselőket az alkotmányozó gyűlésbe, amely hivatalosan is megalapítja majd Kis-Oroszországot, és elfogadja az új alkotmányt.

Ukrán riposzt

Petro Porosenko ukrán államfő a Twitter oldalán közzétett szűkszavú megjegyzésében reagált a donyecki bejelentésre, igaz, ő valamiért az “Új-Oroszország” nevű történelmi régióról írt, imígyen: “A Novorosszija-projekt el van temetve. Ukrajna megújítja szuverenitását a Donyec-medence és a Krím felett.”

Ukrajna jelenleg 24 megyéből áll, illetve elvileg hozzá tartozik az Oroszország által elcsatolt Krími Autonóm Köztársaság is, és önálló közigazgatási egységként Kijev és Szevasztopol városa. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Kis-Oroszország kikiáltásakor mások mellett azonban ott volt Kijev és Kijev megye, illetve több nyugat-ukrajnai megye képviselői is, de a magyar szempontból fontos Kárpátalja nem szerepel a felsorolásban.

Moszkva időt kér

Oroszország részéről egyelőre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reflektált a történésekre. Peszkov is csupán annyit közölt, hogy egyelőre nem kommentálják a Malorosszijával kapcsolatos bejelentést, Moszkva elemzi és végiggondolja a helyzetet.

Azt ugyanakkor kiemelte, hogy az orosz fél továbbra is elkötelezett a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások mellett.

Origo