A végsőkig kiéleződött a helyzet Szerbia és Koszovó között: háborút akarnak?

Tomislav Nikolic szerb elnök szerint az eddigi amerikai vezetés távozásának “utórengéseként” értelmezhető minden esemény, amelynek köze van ahhoz, hogy Koszovó nem engedte be a területére azt a szerb vonatot, amely szombaton indult útnak Belgrádból, az államfő arra is figyelmeztetett, rosszul fog végződni, ha Pristina továbbra is összeütközéseket próbál gerjeszteni.

A szerb köztársasági elnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után nyilatkozott a sajtónak vasárnap Belgrádban. A találkozót az államfő azért hívta össze, mert Koszovó szombaton nem akarta beengedni a területére a Belgrádból az észak-koszovói Mitrovica felé indított, “Koszovó Szerbia (része)” többnyelvű feliratot viselő vonatot.

Tomislav Nikolic kijelentette, a Belgrád és Pristina között 2013-ban megkezdett, a kapcsolat normalizálását célzó párbeszédnek a továbbiakban erről a vonatról, illetve a mozgás szabadságáról kell szólnia. Ironikusan megjegyezte, úgy tűnik, a brüsszeli megállapodások arra szolgálnak, hogy Szerbiát az ígéreteire emlékeztessék, a koszovói albánok pedig egyszerűen semmibe vegyék.

Leszögezte: a koszovói albánok és “szponzoraik” is gondolkodjanak el azon, hogy ha Pristina továbbra is összeütközéseket igyekszik gerjeszteni, akkor azok rosszul fognak végződni. Mint mondta, a koszovói különleges rendőri alakulat megjelenése a koszovói-szerb átkelőnél, illetve a szerbek lakta Észak-Koszovóban annak a jele, hogy az albánok háborút akarnak.

Emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli megállapodás garantálja a szabad mozgást a Koszovóban élő szerbek számára, és tiltja, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat Észak-Koszovóba vonuljon a NATO és a helyi vezetés engedélye nélkül.

Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha szükség lesz rá, akkor a szerb hadsereget is a helyszínre vezényelik, hogy a helyi szerbek életét megvédje, ugyanakkor hozzátette, Belgrád nem akar háborút. “Mi a szerb alkotmánnyal összhangban lépünk fel” – hangsúlyozta Tomislav Nikolic, egyben emlékeztetve arra, hogy a szerb alaptörvény szerint Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része.

Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintik a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovót.

Tomislav Nikolic egyúttal választ vár az Európai Uniótól arra, hogy igaz-e Isa Mustafa koszovói miniszterelnök állítása, miszerint az EU jóváhagyta Koszovó minden szombati lépését.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő szombati sajtótájékoztatóján kijelentette, a (koszovói) albánok és különleges egységeik a nap folyamán megpróbálták aláaknázni a vasúti síneket a Belgrádból elindult szerelvény vonalán, ezután pedig kivezényelték a különleges alakulataikat, hogy összecsapásokat provokáljanak, a koszovói rendőrség pedig le akarta tartóztatni a vonatvezetőt és az utasokat. A kormányfő utasítására még a határ előtt leállították a vonatot, amely vasárnap hajnalban visszaért a szerb fővárosba.

Az észak-koszovói Mitrovicán a szombaton történtek miatt a helyi szerbek tiltakozást szerveztek vasárnap. A demonstrálók szerint azzal, hogy a koszovói vezetés kivezényelte a különleges egységeket, és nem engedte be a szerb vonatot a területére, a helyi szerbeket akarta megijeszteni és félelemben tartani.

MTI