Lagarde-ügy – Sarkozy volt munkatársai is célkeresztben

Nicolas Sarkozy volt államfő közvetlen munkatársait is kihallgatnák abban a büntetőügyben, amelyben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója is érintett, s amelyben csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást az ügyészség. Az ügyben az azóta hatalomra került szocialisták még ellenzékben tettek feljelentést. Sajtóértesülések szerint felmerült a gyanú: a francia kormány azért vitte választottbíróság (tribunal privé) elé a francia állam és Bernard Tapie jogvitáját, hogy a marseille-i üzletember gyorsabban hozzájusson az államtól követelt kártérítéshez. A lapok szerint Nicolas Sarkozy ezzel hálálta meg, hogy – a korábban a baloldalhoz közelálló – Tapie őt támogatta a 2007-es francia elnökválasztási kampányban. A miniszterelnöki hivatal csütörtök este közölte: az állam felülvizsgálati eljárást kezdeményez. “Vitatjuk választottbíróság igénybevételét az állam és Bernard Tapie közötti vitás ügy rendezésében” – jelezték Jean-Marc Ayrault miniszterelnök környezetéből. Ha a bíróság helyt ad az állam kérelmének, elképzelhető, hogy Tapie-nak vissza kell fizetnie a pénz legalább egy részét. Bernard Tapie húsz évvel ezelőtt eladta az Adidas sportszergyártó céget egy francia állami vállalatnak. Az adásvétel a cég értéke miatt éveken át tartó pereskedésbe fordult a két fél között. Christine Lagarde akkori gazdasági és pénzügyminiszter 2007-ben választottbírósághoz fordult, hogy megegyezéssel lezárják a 15 éve tartó pereskedést. A választottbírósági döntés alapján az állam 2008-ban a kamatokkal együtt összesen 403 millió euró kártérítést fizetett Tapie-nak. Az ügy azonnal belpolitikai botrányt okozott. A döntésért 2008 óta Lagarde magára vállalja a felelősséget, azt állítva, hogy saját hatáskörben döntött, mert szerette volna gyorsan lezárni az évek óta húzódó ügyet, amely a kamatok miatt egyre többe került a francia államnak. Májusi meghallgatását követően a jelenlegi IMF-vezért a bíróság az egyszerű tanú és a gyanúsított közötti “jogi képviselővel rendelkező tanú” státuszába helyezte, amivel az IMF-vezér egyelőre elkerülte a vádemelést. Egykori kabinetfőnöke, Stéphane Richard ellen, aki jelenleg a részben francia állami tulajdonú Orange távközlési vállalat elnöke, viszont szerdán bűnszövetkezetben elkövetett csalás gyanújával vádat emelt az ügyészség. Hasonlóan a döntést kimondó bíróhoz, akiről kiderült: eltitkolta, hogy régi barátság fűzi Tapie-hoz. Sajtóértesülések szerint Stéphan Richard kétnapos kihallgatásán elismerte: 2007 júliusában Tapie is jelen volt azon az elnöki hivatalban tartott egyeztetésen, amelyen a vitatott választottbírósági eljárásról megszületett a politikai döntés. Az üzletember szívesen válaszol a sajtó kérdéseire, de a megbeszélést illetően nem hajlandó egyértelmű választ adni. Az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy “nem emlékszik, hogy az említett időpontban lett volna megbeszélés, de ha volt is, az csak tájékoztató jellegű volt és nem ott hagyták jóvá” a döntést. A Le Parisien című napilapban pénteken megjelent interjúban viszont azt mondta: “nem hiszem, hogy Stéphane Richard tévedne”. A Le Figarónak pedig azt: “talán jelen lehetettem én is, ha azt mondják. Semmi okuk nincs rá, hogy hazudjanak”. A sajtó most már egyértelműen arra a kérdésre keresi a választ, hogy Nicolas Sarkozy hagyta-e jóvá, illetve adott-e utasítást arra, hogy választottbíróság döntsön a Tapie számára kifizetendő kártérítésről. “Mindenki zöld utat adott a döntéshez. Az államfő és a gazdasági miniszter is” – mondta a Le Figarónak Tapie. Az Elysée-palotában tartott megbeszélésen Stéphan Richard és Tapie mellett jelen volt az adósságrendezésre létrehozott konzorcium volt vezetője, Jean-Francois Rocchi is, aki ellen szerdán szintén vádat emeltek bűnszövetkezetben elkövetett csalás gyanújával, valamint az elnöki hivatal akkori főtitkára – később belügyminiszter -, Claude Guéant és helyettese, Francois Pérol. Richard és Rocchi is azt mondta a nyomozóknak: 2007 júliusában berendelték őket az elnöki hivatalba anélkül, hogy a megbeszélés pontos témájáról előzetesen tájékoztatták volna őket. Ott Guéant közölte velük: választottbíróság fog dönteni az ügyben. Mindkét férfi meglepődött, hogy a megbeszélésen Guéant és Pérol mellett Tapie is jelen volt. Az ügyészség a közeljövőben hallgathatja ki Guéant-t, akinek lakásán márciusban házkutatást tartottak az ügyben. Rocchi jelenleg egy kisebb állami vállalatot vezet, a vádemelést követően bejelentette lemondását. Stéphan Richard azonban nem kíván távozni az Orange – az egyik legjelentősebb francia vállalat – éléről, s a szakszervezetek nyilvánosan kiállnak a népszerű elnök mellett. Fleur Pellerin, a digitális gazdaságért felelős miniszter szerint azonban “felmerül a kérdés” Richard távozását illetően. A kormánytag szerint azonban erről az Orange igazgatótanácsának kell döntenie, amely jövő hét elején ül össze. Az Orange (korábban France Télécom) magáncég, de a legjelentősebb, 27 százalékos részvényese az állam, amely a szakszervezetekhez hasonlóan 3 hellyel rendelkezik a 15 tagú testületben. MTI