Nemzetpolitikai kerekasztalt rendeztek a szabadegyetemen

Nyolc Kárpát-medencei magyar párt vezetőjének részvételével rendezték meg a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor immár hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalát pénteken Tusnádfürdőn.

A beszélgetést moderáló Répás Zsuzsa nemzetpolitikai szakértő a fórum elején bejelentette: a Kárpát-medencei magyarság választott vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az Európai Unió “elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést”, összefogásra és a népszavazáson való részvételre buzdítva a magyarságot.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár úgy értékelte, az előző évek hullámvölgye után 2010-ben radikális, és már jelentős eredményekkel rendelkező váltás zajlott le a nemzetpolitikában, amelynek célja a szülőföldön való boldogulás támogatása, az elvándorlás csökkentése, és a rossz demográfiai helyzetet pozitív irányba fordítása. “Minél több magyar gyermek szülessen a Kárpát-medencében, erős identitást adni a gyerekeknek, olyan magyar, magyar állampolgár fiatalságot kell a következő évtizedekben a Kárpát-medencében nevelni, akik szülőföldjükön fognak boldogulni” – fogalmazott az államtitkár.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke leszögezte: a kisebbségi jogokat nem tankokkal kell biztosítani. Kifejtette: miután Ukrajna hozott egy komoly következményekkel járó döntést, hogy nem az “orosz birodalomhoz”, hanem az Európai Unióhoz akar közeledni, szűkkeblűség és kettős mérce bizonyítéka az, hogy az ukrán állampolgároknak még mindig nincs vízummentességük az Európai Unióban, miközben iratok nélkül érkező bevándorlók millióit engedik be a schengeni övezetbe.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: nem elfogadható, hogy a németországi munkaerőpiacon szükségtelen bevándorlók végső “parkolási helye” Magyarországon vagy a Vajdaságban legyen. A VMSZ elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak a vajdasági magyarság identitásának megőrzését szolgáló támogatásokért és a szülőföldön való boldogulást segítő gazdaságfejlesztési program beindításáért.

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) nemrégiben megválasztott elnöke azt mondta, bár az MKP nem jutott parlamenti képviselethez, van jövője az etnikai alapú politizálásnak. Mint mondta: nem másokat próbál legyőzni, hanem a magyar közösséget építeni. Úgy vélte, a kistérségi öntudatot bátorítva lehet a felvidéki magyar közösségi tudatot megerősíteni.

Erdélyből mind a három választásokon is rendszeresen induló magyar politikai szervezet képviseltette magát a kerekasztalon. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke rámutatott, tárgyalásokra készülnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) a parlamenti választásokon való közös jelöltállításról. Az MPP elnöke nagy derültséget keltve pártja szerepét az RMDSZ oldalán a “szürke marhát” terelő pulihoz hasonlította.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kijelentette, Románia csak elvi alapon tiltakozott a kötelező betelepítési kvóták ellen, ezért úgy vélte, az erdélyi magyar politikusok feladata lesz tudatosítani a kvótareferendumon való részvétel tétjét. A romániai választások tétjéről szólva kijelentette: az ország alkotmánymódosításra és régiók kialakítására készül, és a magyarságnak elemi érdeke képviselőin keresztül befolyásolni ezeket a döntéseket.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a népszavazással nemcsak Magyarország, hanem a teljes magyar nemzet üzen Brüsszelnek, ezért fontos, hogy minél több visszahonosított magyar adja le szavazatát. A pártelnök a politikától hetven százalékban elfordult erdélyi magyar választók bizalmának visszaszerzése érdekében fontosnak nevezte, hogy a magyar tisztségviselők ne keveredjenek korrupciós ügyekbe és erdélyiként ne azonosuljanak a “bukaresti zsákmánypolitizálás” módszereivel.

MTI