A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz

Van és kell is lennie közép-európai keresztény víziónak Európa számára, a kontinensnek keresztény alapokon kell állnia – állapították meg a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai nyitónapján rendezett kerekasztal-beszélgetés résztevői.

Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára azt mondta: a filozófiai ellentétek és különbségek a nemzetközi, diplomáciai, politikai tárgyalásokon is megjelennek. A kérdés az, hogy van-e közép-európai keresztény vízió. Szerinte a válasz az, hogy van, és kell is, hogy legyen.

A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz – idézte Robert Schumant, az Európai Unió egyik alapítóját. Ugyanakkor a törésvonal az alapító tagállamok és a közép-európai politikai elit között egyre inkább egyértelmű – jegyezte meg.

Rámutatott: Európa legnagyobb válsága politikai-vezetési válság, ma azt sem tudják, hogy tulajdonképpen ki vezeti kontinenst. Ugyanakkor minden válság esély is, általa most nyílt olyan lehetőség, hogy elmondják, Közép-Európából milyen pozitív víziót tudnak felvázolni. A következő hónapok erről kell, hogy szóljanak – rögzítette az államtitkár. Kitért arra is: Európa demográfiai válságban is van, s ezért látják sokan a bevándorlást hiteles válaszként a problémáira. Megjegyezte: tisztelik az iszlám vallást, és a terrorizmust nem szabad összekeverni az iszlámmal. Utóbbinak van helye Európában, de csak akkor, ha tiszteletben tartják, hogy a kontinens nem erre a vallásra épült.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, a déli határon felépített kerítés bizonyította, hogy működőképes. Az egész Balkán egységesen kiállt a kerítés gondolata mellett és egész Európát képes volt meggyőzni, hogy szükség van az “európai határőrségre”. Ezt győztes projektként lehet felmutatni, s ennek a nyomvonalán lehet tovább haladni a migrációs válság kezelésében. Ugyanakkor Európának a “szomszédságával” intenzív együttműködést kell kialakítania. Csak a kerítés hosszútávon nem fenntartható, viszont ha van emellett együttműködés is, akkor a stabilitás elérhető – fejtette ki.

A vallás és a politika egymáshoz való viszonyáról elmondta: a keresztény Európa gondolata nem vallási fogalom, erre olyan hídként kell tekinteni, amit épít a keresztény egyház és az európai politika egyaránt. Értékek nélkül ugyanakkor nincs politika, a politikát erre kell alapozni. Megjegyezte: ugyanakkor míg a kereszténységnek hitelve, az iszlámnak nem, az állam és az egyház szétválasztása.

Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke azt mondta: bár a legintoleránsabb európai elitje van most az uniónak, szeretnék, ha ennek ellenére valamiféle toleranciát gyakorolnának a hagyományos európai értékek vonatkozásában.

A kereszténységnek mint alapértéknek meg kell nyilvánulnia a társadalompolitikai kérdésekben, nemzetpolitikában egyaránt. Az Európai Unión belül azonban ma már nem csak közös értékeink vannak, a családpolitika, társadalompolitika terén például nem biztos, hogy a skandináv államokkal vannak még közös értékeink – jegyezte meg. Gulyás Gergely kitért arra is: nem gondolja, hogy egy német helyett el kellene döntenie, hogyan viszonyuljon Németország az iszlámhoz. Az iszlám azonban nem tartozik Magyarországhoz, s az alaptörvényből levonható, hogy Magyarország az iszlamizáció alkotmányos tilalma alá esik – mutatott rá.

Peter Krajnák szlovák oktatási államtitkár arról beszélt, hogy Európa keresztény és annak is kell maradnia. Európának keresztény pilléreken kell állnia – utalt az unió alapítóira, majd hozzátette: a kereszténységnek a mindennapokban és a politikai életben is meg kell nyilvánulnia, a keresztény politikusnak alapvető kötelessége kell hogy legyen a rászorulók megsegítése.

Mindannyian közös Európához tartozunk – mondta, és azt kívánta, “értsék meg egymást, és beszéljenek egy nyelvet”.

David Campanale, a BBC tudósítója saját nézeteit ismertetve arról beszélt, hogy a kereszténység lehet-e közös nyelv. Úgy vélte, a kérdés az, hogyan működünk együtt a kontinensen, illetve az egyének hogyan viszonyulnak a valláshoz. A liberális állam elnyomja az identitásokat – mutatott rá, kiemelve: otthont akartak teremteni Európában, de ezt nem érték el.

MTI