Kanadai, német, brit és amerikai irányítással működnek a kelet-európai NATO-zászlóaljak

Kanadai, német, brit és amerikai irányítással működnek majd a Lengyelországban és a balti államokban állomásozó zászlóaljak – jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Varsóban, az Észak-atlanti Tanács pénteki ülése után.

Stoltenberg a péntek esti sajtóértekezleten elmondta: a NATO döntéshozatali szerve az atlanti szövetség keleti és déli részének megerősítéséről döntött, ennek értelmében négy zászlóalj fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban.

A Lettországban felállítandó egység kanadai, a Litvániában működő alakulat német irányítással működik, az észtországi és a lengyelországi zászlóalj pedig brit, illetve amerikai parancsnoksággal működik majd – mondta a főtitkár.

A keleti szárnyon így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Németország az úgynevezett keretország szerepét vállalja, a négy kelet-közép-európai tagállam a házigazda szerepét teljesíti, “a többi tagország pedig különféle módon fogja támogatni a vállalkozást” – szögezte le Stoltenberg. Mint hozzátette, a megerősített katonai jelenlét az említett országokban “addig tart, amíg szükség van rá”.

Jens Stoltenberg “nagyon fontos lépésnek” minősítette az összességében mintegy 4 ezer fős zászlóaljak létesítését, ugyanakkor megjegyezte: ez csak egy része a NATO védelmi erőfeszítéseinek.

Elmondta továbbá: a Tanács elismerte, hogy a NATO európai védelmi struktúrájaként működő amerikai rakétavédelmi rendszer (EPAA) elérte előzetes operatív készültségét. A bejelentés gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy az atlanti szövetség átvette a rakétavédelmi rendszer irányítását, ennek központja Németországban, a Ramstein amerikai légitámaszpontban lesz.

Stoltenberg aláhúzta: a rendszer képes lesz az Európán túlról érkező támadásokat kivédeni. Ezzel megerősítette azokat a korábbi kijelentéseket, melyek szerint az elfogórakétákkal felszerelt, májusban a romániai elemével kiegészült EPAA-t főként az iráni ballisztikus rakéták elleni védelemre létesítették.

A Tanács továbbá elismerte, hogy a kibernetikus tér az operatív tevékenység új területe lett, a légi, tengeri, illetve a szárazföldi területhez hasonlóan – ismertette az ülés további eredményeit Stoltenberg. Ennek értelmében a szövetség a kollektív védelem minden területén erősít, beleértve az elektronikus kommunikácót is, a tagállamok elkötelezték magukat a kibervédelem növelésére – mondta.

A hibrid fenyegetésekről beszélve, a főtitkár hangsúlyozta a civil lakosság felkészültségét az ilyen jellegű lehetséges támadások esetére.

A főtitkár kilátásba helyezte: a NATO-Oroszország Tanács jövő héten esedékes, nagyköveti szintű ülésén a varsói csúcstalálkozó eredményeiről tájékoztatják Moszkva képviselőit. “A NATO-nak nincs rejtegetnivalója, a lehetséges félreértéseket meg kell előzni” – szögezte le. Aláhúzta: a szövetség “nem akar új hidegháborút”, a védelem megerősítésével párhuzamosan “konstruktív párbeszédre” törekszik Oroszországgal, mely “fontos szerepet tölt be azokat a fenyegetéseket illetően, melyek Európában, illetve ennek szomszédságában tapasztalhatók”.

Az Észak-Atlanti Tanács a pénteken elkezdett kétnapos varsói NATO-csúcstalálkozó keretében ülésezik mindkét napon. A csúcstalálkozót 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg elnökletével rendezik meg.

MTI