Elfogadták el az RMDSZ új szórványcselekvési tervét

A magyar szórvány napján tartott temesvári konferencia résztvevői tapssal fogadták el vasárnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) új szórvány cselekvési tervét. A terv azokat a konkrét eszközöket veszi számba, amelyekkel az RMDSZ támogatni szeretné a romániai magyar szórványt identitása megőrzésében. A dokumentum akkor válik hatályossá, ha az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa is megszavazza. “A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra” – idézte Kovács Péternek, az RMDSZ ügyvezető elnökének a konferencián elhangzott beszédét a szövetség hírlevele. Az ügyvezető elnök hozzátette: fontos lehet a konferencia, de attól még valakinek meg kell tankolnia az iskolabuszt, valakinek meg kell főznie az ebédet a szórványkollégiumban és mindezt valakinek ki is kell fizetnie. “Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a gyöngyhalász-programot, meg is kell azt szüntetni” – utalt az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek arra a programjára, amely a tömbmagyar vidékek iskoláiba próbálja csábítani a szórványból a magyar gyermekeket. Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke arra emlékeztetett, hogy november 3-án alig pár tartózkodással fogadta el az Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely szerint november 15., Bethlen Gábor (1580-1629)erdélyi fejedelem születésnapja és halálának évfordulója a magyar szórványközösség napja legyen. “Mindannyian egyetértünk abban, hogy Magyarország nemzetpolitikai minimuma, hogy a magyar szórvánnyal foglalkozzon” – fogalmazott Pánczél Károly. A politikus jogos elvárásnak tartotta, hogy a szórványban kulturális, a tömbmagyar vidékeken pedig területi önrendelkezés illesse meg a magyar közösséget. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke elmondta: az új cselekvési tervben hangsúlyt fektetnek a minőségi magyar oktatás kiterjesztésére, a magyar közösségi terek kialakítására, az ifjúsági programokra, a magyar házak hálózatba szervezésére. Hozzátette: a következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás veszélye. Megjegyezte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó elképzeléseket először Kolozsváron alkalmazzák kísérleti jelleggel és a tapasztalatok alapján dolgozzák ki az átfogó programcsomagot. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének az elnöke elmondta: a Bánságban annak ellenére “van magyar élet”, hogy az 1992-ben még 77 ezer fős Temes megyei magyar közösség mára kevesebb mint a felére apadt és egyetlen olyan közigazgatási egység sincs a megyében, amelyikben többségben lenne a magyarság. MTI