Leszavazta az EP illetékes bizottsága a Magyarország elleni eljárást

Nagy többséggel elutasította az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) azt a liberális kezdeményezést, hogy kerüljön napirendre, hogy megindulhasson az eljárás Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján. A javaslatot 31 képviselő utasította el, 18-an támogatták, és ketten tartózkodtak. Az Európai Parlament (EP) liberális képviselőcsoportja szeptember második felében a migrációs válság miatt elfogadott törvénymódosítások miatt kezdeményezett eljárást Magyarország ellen. Az uniós szerződés hetes cikke az unió alapértékeit hivatott védeni. Még soha egyetlen tagállam ellen nem indítottak ennek alapján eljárást. Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a tagországok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek keddi luxembourgi tanácskozása után közölte: az Európai Unió tagállamai kimondták, a migrációs válság kapcsán kulcskérdés, hogy miként tudjuk megvédeni az unió külső határait. Az államtitkár elmondta, úgy látja, hogy Európában végre “elkezdtek beszélgetni azokról az ügyekről, amelyekről már sokkal korábban kellett volna”. Hozzátette: Magyarország a határvédelem megerősítésének fontosságát már a válság kirobbanása óta kiemelten hangsúlyozza, ahogyan azt is, hogy a menekülthullám megoldása az Európai Unió területén kívül keresendő. Az EU határőrizeti szerve, a Frontex kedden közölte, hogy 2015. január 1. és szeptember 30. között több mint 710 ezer migráns lépett az Európai Unió területére. Ez a szám tavaly egész évben 282 ezer volt. Az idén érkezők között szíriai menekültek vannak a legnagyobb számban. A Frontex közlése szerint az égei-tengeri görög szigetekre nehezedett a legnagyobb tömeges migrációs nyomás. Szeptemberben némileg csökkent a belépések száma augusztushoz képest, 190 ezer helyett 170 ezer volt. A Die Welt keddi összeállítása szerint Németországban legalább 42 ezer menedékkérő él sátrakban. A lap által kikért tartományi adatok szerint az ország egész területén jelentős a sátorban élők aránya, számuk pedig akár jóval magasabb is lehet a 42 ezernél, mert ez az adat csak a tartományi fenntartású befogadóállomásokra vonatkozik, holott a városi, községi önkormányzatok is szállások ezreit üzemeltetik. Kedd délelőtt elindult a morvaországi Olmützből az a különvonat, amely azt a 21 cseh katonát szállítja Magyarországra, aki segíteni fog a schengeni határ őrzésében – közölte a cseh védelmi tárca. A különleges szerelvény 11 vasúti kocsiból áll, amelyek a katonákon kívül szárazföldi műszaki eszközöket is szállítanak a magyar-horvát határra. A korábbi hivatalos közlés szerint a csehek hét tehergépkocsit, egy kotrógépet és tíz tábori konyhát visznek magukkal Magyarországra. A cseh katonák a Balaton 2015 fedőnevű gyakorlat keretében október 15-étől december 15-éig lesznek Magyarországon. A horvát közszolgálati rádió keddi jelentése szerint továbbra is tömegesen érkeznek a migránsok Szerbiából Horvátországba, és nem csökkent a számuk. A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 168 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére – a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe – egy nap alatt 7700 migráns érkezett, akiket az opatovaci sátortáborból vonattal és buszokkal folyamatosan szállítanak a magyar határra. A Spiegel Online német hírportál keddi jelentése szerint Németországban fenntartják az egy hónapja ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, egyelőre november 1-jéig, erről Thomas de Maiziere belügyminiszter már tájékoztatta az Európai Bizottságot. A belügyminiszter a brüsszeli testületnek küldött levelében kiemelte, hogy a “harmadik országok állampolgárainak hatalmas méretű és szinte töretlen áradata” miatt, valamint a közbiztonság és közrend fenntartásának céljából továbbra is szükség van az ellenőrzésre, mindenekelőtt az Ausztriával közös határon. MTI