Balog Zoltán menekült gyerekeket látogatott meg Fóton

Felnőtt kísérő nélkül Magyarországon tartózkodó kiskorú menedékkérőket látogatott meg az emberi erőforrások minisztere vasárnap délután a fóti gyermekközpontban. Balog Zoltánt mások mellett Kádas István, a gyermekközpont igazgatója és Roszik Zsófia, a menekült kiskorúak elhelyezésére szolgáló otthon vezetője kalauzolta, megismertetve a tárcavezetőt a jelenleg 70 érintett életkörülményeivel. A miniszter a szobákba, az étterembe, a kultúrhelyiségbe, és az imaterembe is bement, és több gyerekkel is szót váltott angolul. A gyermekközpont igazgatója elmondta, hogy kapuik nyitva állnak. Mivel sokan alig pár napot töltenek Fóton, s többen “szó nélkül” továbbindulnak, a létszám szinte napszakonként változik. Az otthon vezetője az MTI érdeklődésére közölte: a miniszteri látogatáskor 70 gyerek lakott náluk, nagyobb számban afgánok, szírek és pakisztániak; szeptember 23-án nyolc egyiptomi kiskorú is érkezett, de közülük heten a hétvégén ismeretlen helyre távoztak. Az igazgató tapasztalatai szerint általában azok maradnak szívesebben, akik saját hazájukban már tanultak, és erre itt is igényt tartanak, illetve tudják, hogy biztonságban, jó kezekben vannak. Az emberi erőforrások minisztere a gyerekek családi hátterére, Magyarországra érkezésük előzményeire is rákérdezett. Mint az a válaszokból kiderült, gyakori eset, hogy hazájukban megfenyegetett családok embercsempészeken keresztül menekítik biztonságos helyre gyermekeiket, de hogy mindez mennyibe kerül nekik, azt legtöbbször nem mondják el, vagy nem tudják a Fótra kerülők. Nehezen, csak hosszabb idő után nyílnak meg a gyerekek – derült ki a fóti látogatáson, ahol Balog Zoltán a gyerekek élelmezéséről is érdeklődött. A gyermekközpont igazgatójának tájékoztatása szerint odafigyelnek arra, hogy a náluk lakók többsége muszlim, ezért a menüből kihagyják a sertéshúst, illetve megpróbálnak mindenki számára elfogadható ételeket kínálni – a kedvenc a bab és a tojás. Az érkezés utáni hónaptól a 14. évüket betöltőknek havi 5130 forint zsebpénzt adnak – tette hozzá -, a pénz egy részét az engedélyhez kötött csoportos kimenőn költik el. Hogy ezen felül kinél mennyi pénz van, azt nehéz kideríteni, mint ahogy nincs egyértelmű szabály arról sem, hogy az esetleges nagyobb összegekből mennyit vehet át megőrzésre a gyermekközpont. Fót lakosai közül páran “enyhe ellenállást jeleztek” a gyerekek jelenléte miatt, de a város többnyire befogadó, mint ahogy – a kisebb konfliktusoktól eltekintve – a különböző országokból érkezett gyerekek sem bántják egymást. Itt még a síita-szunnita ellentét sem érzékelhető, bár arra ügyelnek, hogy az egy-egy népcsoporthoz tartozók egy szobába kerüljenek – tájékoztatták a tárcavezetőt a fóti intézményben. Balog Zoltánnak arra a kérdésére, hogy mire lenne leginkább szüksége a befogadó gyermekközpontnak, kiderült: több információra, például szóróanyagra, mert többen táborként élik meg az ittlétet. Az Emmi vezetője megtekintette a Koránokkal és imakönyvekkel ellátott, vastag szőnyegekkel borított imaszobát is, ahol megtudta: nem hitbuzgó vallásgyakorlók a Fótra kerültek, de néhányan azért járnak imádkozni. A szálláshelyen és környékén a miniszter több gyerekkel is szót váltott, hogylétük felől érdeklődött, majd nyugtázta, hogy az ellátásra nincs panasz, illetve hogy szinte mindenki Németországot tartja a végcélnak. A látogatás az igazgatói irodában ért véget, ahol az intézmény vezetője egyebek mellett elmondta: mostanában nőtt náluk a 15 év körüli gyerekek száma, többségük afgán. A gyermekközpontban már gondolkodnak azon, hogy a határzár megépülése következtében esetleg jelentősen, de legálisan, akár 200-300 főre növekvő létszám, illetve hosszabb itt tartózkodás esetén hogyan gondoskodhatnának a gyerekek integrálásáról – hangzott el. MTI