Kákonyi Csilla kiállít Budapesten

Kákonyi Csilla erdélyi festőművész olajképeiből nyílt kiállítás szerda este Budapesten a Forrás Galériában, amely otthont ad a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galériája eseménysorozatának. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a kiállítás budapesti megnyitóján hangsúlyozta: Kákonyi Csilla tárlatával a Kárpát-haza Galériának már a huszonötödik rendezvényét nyitják meg. A festőművész pályafutását felidézve elmondta: a második világháború idején 1940-ben született Radnóton. Ötvösművész édesapja, akitől a tehetségét örökölte, harcolt a háborúban, majd orosz hadifogságba került. Lánya csak másodikos korában ismerhette meg őt. Pár hónapos volt a művész, amikor édesanyjával Marosvásárhelyre költöztek, amely mindmáig otthona. Szász Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a Kolozsvári Főiskolára a diktatórikus megkötések miatt csak pár év késéssel kerülhetett be Kákonyi Csilla. Diplomázása után rövid ideig rajztanárként dolgozott, majd visszakerült Marosvásárhelyre, és a 1970-es évektől már a művészetére összpontosított. Budapesten 1990-ben mutatkozott be legutóbb – tette hozzá. Banner Zoltán művészettörténész elmondta: Kákonyi Csilla képein az expresszionizmus, a szürrealizmus és a metafizikai festészet jegyei egyaránt tetten érhetőek. Művészetére hatással voltak olasz, német, holland reneszánsz festők is, akiket tanulmányozva megalapozta tudását. A művészettörténész hangoztatta, hogy – saját szellemi közegét megtartva – Kákonyi Csilla soha nem tévedt el a modern művészet útvesztőiben. Képein sokszor párhuzamos dimenziókat jelenít meg, egyszerre több síkban ábrázol, néhol kollázsszerűen egymásra építve a képek tartalmi elemeit. Fedor Tibor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) osztályvezetője Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár nevében köszöntötte a résztvevőket. “A vásznak előtt állva az az érzésünk, mintha egy álom részeseivé válnánk.” A képek színvilágának meseszerűsége ég és föld közötti állapotot tükröz, és megjelennek rajta az utat kereső emberek – hangoztatta. Az erdélyi festőművész képeit nézve nem lehet elmenni Magyarország 20. századi történelme, a történelmi és társadalmi kataklizmák, valamint a nemzetrészek elcsatolása mellett, amelyek “olyan sebeket ejtettek, amelyeket ki tudja meddig viselünk” – tette hozzá. MTI