Romániában árzuhanást hozott az áfacsökkentés

Bejött a román kormány adólazítási intézkedése, az élelmiszerárak drasztikusan csökkentek júniusban, a fogyasztás megugrott és így az adóbevételek is érdemben nőttek. A defláció ugyanakkor nem ijeszti meg a jegybankot, hiszen a kereslet bővül, a bázishatást leszámítva nincs ok aggodalomra, a stabil lej és a tervezett adólazítások ugyanakkor további kamatvágásra kényszeríthetik a monetáris tanácsot. Drasztikusan, csaknem 3 százalékkal zuhantak a fogyasztói árak júniusban Romániában havi alapon, az éves inflációs mutató mínusz 1,6 százalékra esett, amire az elmúlt 25 év során nem volt példa az országban. A látványos árzuhanást az általános forgalmi adó csökkentése idézte elő, júniustól ugyanis 24-ről 9 százalékra mérsékelték az élelmiszerek és az italok áfáját. A lépést követően az élelmiszerek ára átlagosan 6,4 százalékkal mérséklődött éves alapon és 8,2 százalékkal az előző hónaphoz képest. A nem élelmiszerek 0,1, a szolgáltatások pedig 0,2 százalékkal drágultak egy hónap alatt, az éves áremelkedés 0,76, illetve 2,5 százalék. A legnagyobb mértékben, 14,6 százalékkal a burgonya ára esett, a kukoricaliszt 12, a tej 11,5 százalékkal lett olcsóbb. A pékipari termékek ára nem változott, ennek oka, hogy ebben a szegmensben már korábban bevezették a kedvezményes, 9 százalékos áfakulcsot. A jegybank (BNR) nem aggódik a defláció miatt, Mugur Isarescu jegybankelnök szerint ehhez a fogyasztói árindexnek hónapokig csökkennie kellene, ami a fogyasztás visszaesését eredményezné. Tény, hogy egyelőre szó sincs arról, hogy az árak csökkenése az árufölösleg vagy túltermelés miatt következett volna be, a vásárlóerő fokozatosan nő és 6-7 százalékkal bővül a kereslet. Az adócsökkentés bázishatása pedig idővel kifut. Biztató, hogy májusban 0,5 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex az előző hónaphoz képest, az éves mutató 0,8 százalékról 1,2 százalékra ugrott. A BNR hivatalos inflációs célja továbbra is 2,5 százalék, májusban azonban 2,1 százalékról 0,2 százalékra módosította az éves inflációs előrejelzését a júniusi áfacsökkentésre hivatkozva. Isarescu akkor úgy számolt, hogy az adócsökkentés hatására a mutató nulla százalékon ragad addig, míg a bázishatás ki nem fut, azaz júniustól 2016. május végéig. Ehhez képest azonban jelentős mértékű árcsökkenés következett be júniusban, ráadásul a kormány több olyan adólazítást is tervez, amely további nyomást helyez a mutatóra. A jegybank július elsején úgy döntött, hogy nem változtat az 1,75 százalékos alapkamaton, és az elemzők többsége úgy vélte, hogy a ráta ezen a szinten marad az év végéig. A deflációs környezet azonban változtathat a helyzeten, ráadásul a lej is szépen tartja magát a devizapiacon, és amennyiben a görög adósságválság is rendeződik, a BNR is lépéskényszerbe kerülhet. Az adócsökkentés ugyanakkor a költségvetésben is okozhat meglepetéseket, az élelmiszerek áfájának mérséklése ötmilliárd lejes (1 euró 4,44 lej) bevételkiesést eredményez jövőre, ráadásul 2016 januárjától 24-ről 19 százalékra csökkentik az általános áfakulcsot is, ami további kilencmilliárd lejes lyukat üt majd a büdzsében. További adólazításként 16 százalékról 5 százalékra mérséklődik az osztalékadó, eltörlik az üzemanyagok 0,7 eurócentes extra jövedéki adóját, amivel 2,8 milliárd lejjel kurtítják meg a bevételeket. A speciális ingatlanokra kivetett adó eltörlése 1,4, a családi pótlék megduplázása két-, a járulékok csökkentése négymilliárd lejes mínuszt eredményez, a speciális nyugdíjak újra bevezetése egymilliárdot, a közalkalmazotti béralap növelése további öt-tíz milliárdot visz el. Mindez a Nemzetközi Valutaalap szerint a költségvetési hiányt 3,5 százalékra tornázza jövőre. A kormány azonban abban bízik, hogy az alacsonyabb adók ugrásszerű keresletbővülést eredményeznek. Tény, hogy az áfacsökkentés hatására júniusban 17 százalékkal ugrottak meg az élelmiszer-eladások. Az adó- és pénzügyi hivatal adatai szerint júniusban a költségvetés áfából származó bevétele érdemben emelkedett, 5,1 milliárd lejt tett ki, miközben egy hónappal korábban még csak 4,4 milliárd lej volt. Az első fél évben 18,3 százalékkal növekedett az adónemből származó bevétel, 29,2 milliárdra az előző év azonos időszakához képest, az adócsökkentés előtti 5 hónap során 17,5 százalékos növekményt mértek. Napi Gazdaság Online, Túrós-Bense Levente