Lemond a görög kormányfő, ha vasárnap a görögök igennel szavaznak

Az Európai Bizottság elnöke arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-én tartandó népszavazáson, Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt pedig arra szólította fel, hogy “mondja el az igazságot a görög népnek”. A Brüsszelben hétfőn tartott sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker leszögezte, hogy az igenek győzelmével a görögök azt az üzenetét küldenék, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak maradni. Hozzátette, sosem hagyja magára a görög népet, s bízik abban, hogy a görög nép sem hagyja cserben Európát. “Nem kell öngyilkosnak lenni, csak azért, mert valaki fél a haláltól” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Juncker szerint nem méltó a görög nemzethez, hogy egy demokráciát 18 másik ellen fordítson. Európa csak tisztességes és tiszteletteljes párbeszéd esetén működőképes – vélekedett Juncker. “Ez nem egy pókerjátszma, ahol valaki nyer, és a többiek veszítenek. Itt vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít” – jelentette ki Juncker.

Lemond a görög kormányfő, ha vasárnap a görögök igennel szavaznak.

“Az ország állampolgárai vasárnap elmondják majd a véleményüket az utóbbi időszak fejleményeiről, és a véleményüknek súlya lesz. A görögöknek joguk van dönteni a saját jövőjükről – fogalmazott Ciprasz, aki szerint a népszavazás után a görögök jobb pozícióból tudják folytatni a tárgyalásokat. Kijelentette, a hitelező intézmények nem próbáltak konszenzusra törekedni, hanem a görögökre akarták erőltetni a megoldási javaslatukat. Ugyanakkor vasárnapi “nem”, nem jelentené kilépést az eurózónához, ugyanis szerinte a hitelezőknek nem éri meg hagyni, hogy kilépjenek – vélte. (Ennek némileg ellentmond, hogy nagyjából az összes uniós vezető úgy vélekedett hétfőn, hogyha a nemek nyernek, akkor Görögország lemond az euróról.) A görög miniszterelnök visszautasította azt is, hogy a görög fél sétált volna ki a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokról, mert elmondása szerint egy 48 órás ultimátumot kapott, hogy vagy elfogadja a nemzetközi hitelezők ajánlatát, vagy véget érnek az egyeztetések.

Az Európai Bizottság közzétette azokat a javaslatokat, amelyekre a görög kormány nemet mondott, majd népszavazást kezdeményezett,

mindezt az átláthatóság és a görög nép tájékoztatása érdekében – közölte a bizottság hétfőn. A javaslatot a szombati Eurócsoportnak kellett volna megtárgyalnia. A bizottság közleménye szerint a reformintézkedések mellett a pénzügyminiszterek egy átfogó csomagról dönthettek volna, amely Görögország jövőbeni finanszírozási szükségleteit és adósságának fenntarthatóságát is magába foglalta volna. Ezzel a bizottság gyakorlatilag azt mondja, Görögország azzal, hogy felállt a tárgyalóasztaltól, megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a pénzügyminiszterek az adósságteher könnyítéséről vagy további anyagi támogatásról dönthessenek. A görögök egyoldalúan döntöttek úgy, hogy megszakítják a tárgyalásokat – hangsúlyozza a közlemény. A javaslat értelmében a görög költségvetésnek idén 1, jövőre 2, majd 3, végül 2018-ban 3,5 százalékos elsődleges többletet kellene produkálnia, amely az adósságfizetés nélkül értendő. A forgalmi adóztatás terén Athénnak évente a GDP 1 százalékának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie, több terméket és szolgáltatást átsorolnának a 23 százalékos áfakulcs hatálya alá, a kedvezményes 13 százalékos kulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre, a legalacsonyabb, 6 százalékos áfakulcs pedig a gyógyszereket könyveket, színházakat terhelné. Meg kellene szüntetni sok kedvezményt, a többi között a görög szigetvilágban érvényes áfakönnyítést is. Ezen túlmenően a jövedelemadó megfizetése alóli kibújás lehetőségének szűkítését is elvárják a hitelezők. Athénnak el kellene törölnie a gazdáknak a dízelolaj jövedéki adójában nyújtott kedvezményeket, valamint meg kellene feleznie a fűtőolaj támogatásra fordított költségvetési kiadásokat. Emellett a tervezett ingatlanadó-bevételek garantálása is szerepel a feltételek között. A hitelezők ezen kívül a jövedelemadóztatás korábban megígért, de még végre nem hajtott reformját várják, s új törvényeket az adócsalás és adóelkerülés büntetésére.

Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök “megállapodott abban, hogy

mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében” Görögország és a hitelezők között – közölte hétfőn a francia elnökség. A két ország vezetői telefonon beszéltek egymással, és “megállapodtak abban, hogy mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében, amellyel a lehető leggyorsabban megoldható lenne a válság, biztosítható lenne Görögország pénzügyi stabilitása” – mondta az elnökségi forrás. A görög válság miatt hétfőn reggel összehívott rendkívüli kormányülést követően a francia elnök jelezte, hogy Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék.

Nem egészen három héten belül másodszor minősítette le Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-besorolását a Standard & Poor’s.

A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a hétfő este Londonban bejelentett lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi. Az S&P szerint ennek újabb jele az is, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett a hivatalos hitelezők válságmegoldási javaslatairól. Mindezek alapján a cég az eddigi “CCC”-ről egy fokozattal “CCC mínusz”-ra rontotta a hosszú futamidejű görög államadósság-osztályzatot, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

Csütörtökön kinyithat számos görög bankfiók, de csak nyugdíjkifizetés miatt

– közölte egy kormányzati forrás hétfőn délután, miközben a német kancellár azt mondta, hogy a vasárnapi görög referendum után Európa kész az újabb tárgyalásokra, ha ezt Athén is akarja. A név nélkül nyilatkozó illetékes azt is elmondta, hogy ha az Európai Központi Bank (EKB) fenntartja a görög bankrendszer likviditási támogatását (ELA), akkor növelhető lesz az ATM-ekből jelenleg naponta kivehető 60 eurós készpénz-limit. hírösszefoglaló az MTI jelentései alapján