Gyónás

Egy férfi, akit nagyon bántott a lelkiismeret, elment a templomba, hogy meggyónja bűneit. Bemegy a gyóntató székbe, és elkezdi mondani: – Atyám, én súlyosan vétkeztem. – Mondd csak el, fiam, hogy mit tettél, Isten majd megbocsát – feleli a pap. – Van egy hűséges barátnőm már három éve, de még semmi komoly dolog nem történt köztünk. Tegnap elmentem hozzájuk, de senki nem volt otthon, csak a nővére. Kettesben voltunk, beszélgetni kezdtünk, aztán… hát… lefeküdtünk egymással. – Ez bizony hiba volt, fiam, de szerencséd, hogy meggyóntad. – Történt még más is… A múlt héten elmentem a barátnőm munkahelyére, és senki nem volt bent az irodában, csak egy kolléganője. Vele is lefeküdtem. – Hát ez már tényleg súlyos vétek. Ezért vezekelned kell. – Ez még nem minden. A múlt hónapban meglátogattam a lány rokonait. Senki nem volt otthon, csak a nagynénje. Vele is lefeküdtem. Atyám… atyám! A férfi hirtelen észrevette, hogy a pap nincs a gyóntató székben. – Atyám! Hová ment? Elkezdte körbejárni a templomot, minden pad alá benézett, végül az orgona alatt találta meg a papot, meglapulva a sarokban. – Atyám, miért bújt be oda? – Ne haragudj, fiam, de miközben hallgattalak, rájöttem, hogy senki más nincs a templomban rajtam kívül.