Jancsi és Juliska

Juliska, a gyönyörű fiatal lány kapál a téesz földjén. Arra megy Jancsi és megszólítja: – Te Julis, olyan gyönyörű vagy, úgy megfognám azokat a telt kebleidet. – Mégis mit képzelsz, Jancsi! – Te Julis, adok 50 lejt, ha megfoghatom! – Hát, ha adsz 50 lejt, akkor jól van. Jancsi adja a pénzt, megtörténik a dolog. Jancsi folytatja: – Olyan kívánatos vagy, megsimogatnám ott a lábad között, adok megint 50 lejt! – Ha adsz 50 lejt, akkor jól van, csak gyere menjünk oda a bokorba. Jancsi adja a pénzt, megsimogatja, és folytatja tovább: – Te Julis, most már annyira kívánlak, úgyis itt vagyunk a bokorban, adok 300 lejt, ha magamévá tehetlek. – Jól van akkor, ha adod a pénzt. Megtörténik a dolog. Jancsi megszólal: – Na jól van, most már megyek. Juliska megigazítja a szoknyáját és folytatja a kapálást. Nem sokkal később arra jön a téesz-elnök: – Juliska, láttad erre a Jancsit? – Igen, láttam. – Kiküldtem vele a fizetésedet, odaadta?