Bekérették a prágai orosz nagykövetet a cseh külügyminisztériumba

Bekérették hétfőn a cseh külügyminisztériumba a prágai orosz nagykövetet, adjon magyarázatot, miért tiltotta meg Moszkva négy cseh politikusnak az Oroszországba való belépést. A cseh külügyminisztérium ugyancsak magyarázatot követel egy, az orosz állami televízióban néhány napja sugárzott dokumentumfilmmel kapcsolatban, amely a Varsói Szerződés hadseregeinek 1968. augusztusi bevonulását Csehszlovákiába, a “prágai tavasz” eltiprását a szocialista kor szellemében “internacionalista segítségnyújtásnak” minősítette, és a 2. világháború után kialakult geopolitikai egyensúly fenntartásának szükségességével magyarázta. Lubomír Zaorálek külügyminiszter közölte Szergej Kiszeljov orosz nagykövettel, hogy Prágát nyugtalanítja az összesen 89 nevet tartalmazó orosz tiltólista, alaptalannak tartja a négy cseh politikus felvételét a listára, míg az orosz televízióban sugárzott filmet a történelem meghamisításának minősítette. Moszkva 89 nevet tartalmazó tiltólistája válasz arra az európai uniós listára, amelyet korábban Brüsszel fogadott el az orosz politikusokkal kapcsolatban. A két tiltólistát az ukrajnai válsággal összefüggésben állították össze a felek. Zaorálek szerint az orosz tiltólista, illetve az 1968-as csehszlovákiai eseményekről szóló film között “eszmei összefüggés” fedezhető fel. “Az összefüggés lényege az, hogy a tiltólistára azok neve került fel, akik részt vettek az állítólagos kijevi puccsban, míg a film arról szól, hogy az 1968-as reformfolyamat nem a csehek és a szlovákok, hanem az SS-legények, az amerikai és a német imperialisták műve volt” – nyilatkozott a találkozó után Zaorálek. “Meggyőződésem, hogy ezek az összeesküvés-elméletek nagyon veszélyesek” – szögezte le a cseh külügyminiszter. A Varsói Szerződés öt országának hadserege – köztük a Magyar Néphadsereg – 1968 augusztusában azért szállta meg Csehszlovákiát, hogy véget vessen a prágai tavaszként elhíresült reformfolyamatnak. A Moszkva által irányított csehszlovákiai beavatkozást azóta Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, továbbá Borisz Jelcin és több más magas rangú orosz vezető is elítélte és hibának minősítette. A volt szocialista országok pedig már a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején hivatalosan bocsánatot kértek részvételükért az akcióban. MTI