Aktív védelmi stratégiára vált a kínai hadsereg

A kínai hadsereg nem indít elsőként támadást, de megtámadása esetén ellencsapással válaszol – fogalmaz egyebek mellett a Kína “aktív védelmi” stratégiáját felvázoló, kedden kiadott viszonylag szűkszavú Fehér könyv. Kína szerint a globális kormányzási és az ázsiai és csendes-óceáni geostratégiai struktúrában, a nemzetközi gazdasági versenyben és katonai területeken történelmi változások vannak folyamatban, átalakulóban van a hatalmi egyensúly. Annak ellenére, hogy Peking belátható időn belül nem látja veszélyét egy újabb világháborúnak, úgy véli továbbra is helyi háborúk kitörése fenyeget, újabb veszélyeket jelent a hegemonizmus, a hatalmi politizálás és az úgynevezett neo-intervencionalizmus. Kína ellenzi ezek minden formáját és kijelenti, hogy maga nem törekszik egyeduralomra, erejétől függetlenül nem áll szándékában terjeszkedni, független, békés, védelmi politikát folytat – olvasható a dokumentumban. A szerzők négy, az ország számára kritikus biztonsági területet neveztek meg, amelyek: az óceán, a világűr, a kibervilág és a nukleáris erők. Hangsúlyozzák, a haditengerészet feladata a parti vizek védelme mellett egyre inkább kiegészül a nyílt vízi területek védelmével, és külön is kitérnek arra, hogy egyes szomszédos országok provokatív lépésekkel megerősítették katonai jelenlétüket “Kína zátonyain és szigetein, amelyeket illegálisan elfoglaltak”. “Külső országok” ugyancsak aktívan beavatkoznak a Dél-kínai-tenger ügyeibe, néhányan folyamatos tengeri és légi megfigyelést folytatnak Kína ellen – állapítják meg. A térség biztonsági helyzetét jellemezve kitértek arra is, hogy az Egyesült Államok megerősítette katonai jelenlétét és katonai szövetségét a térségben, míg Japán a szerzők szerint a háború utáni rendszer felszámolására törekszik, katonai és biztonságpolitikájának átalakításán dolgozik. A Koreai-félsziget és Északkelet-Ázsia instabil, a térségben újjáéledt a terrorizmus, a vallási szélsőségesség és a szeparatizmus. A Kína-ellenes erők pedig sosem hagynak fel próbálkozásaikkal egy “színes forradalom” kirobbantására – olvasható a dokumentumban. Az új nemzetközi körülmények közepette, Kína modernizációjának részeként és békés fejlődésének garanciájaként célul tűzték ki a nemzetvédelem és a fegyveres erők megerősítését. Úgy fogalmaznak, hogy a kor követelményeihez igazodóan a helyi információs háborúk sikeres megvívására készülnek, miközben a kínai számítógépes, információs infrastruktúrára leselkedő “súlyos veszély” elhárítására törekszenek. A kormány információs hivatala által kiadott iratban azt is leszögezik, hogy az ország egyetlen másikkal sem fog nukleáris fegyverkezési versenybe szállni, ellenzi a világűrbe telepítendő fegyvereket, de megvédi űrbéli eszközeit. Megerősítették, hogy Kína nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Megfigyelők az idei Fehér könyvről megjegyzik, hogy még a korábbiaknál is kevesebb információt tartalmaz, nincsenek benne adatok és mindössze 25 oldalas. A legutóbbi, 2012-ben kiadott dokumentum 86 oldalas volt, azt is – a különböző, köztük környező országok hasonló több száz oldalas jelentéseihez képest – “soványnak” jellemezték. Mindazonáltal megjegyzik, a védelempolitikai alapelveket tartalmazó Fehér könyvek sorában a mostani műfajában eltér a korábbiaktól, szerzői a hangsúlyt a stratégiai megközelítésre helyezték. MTI