Újabb per a kétnyelvű városnévtábláért Kolozsváron

A Kolozsváron bejegyzett Minority Rights jogvédő egyesület újabb pert indít, hogy a város bejáratainál helyezzenek ki kétnyelvű, román-magyar helységnévtáblákat – jelentette be egy hétfői kolozsvári sajtótájékoztatón Szőcs Sándor, a frissen bejegyzett civil szervezet elnöke, és Szőcs Izabella, a kétnyelvű táblákért korábban pereskedő, Hollandiában bejegyzett magyar emberi jogi szervezet jogi képviselője. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezete közben ugyancsak perrel fenyegetőzött hétfőn. Az újabb per kezdeményezői felhívással fordultak a kolozsvári magyar civil szervezetekhez és pártokhoz. A civil szervezetektől és a kolozsvári magyaroktól azt kérték, hogy csatlakozzanak a felperesekhez. A pártoktól azt kérték, hogy ne indítsanak pereket a kétnyelvű helységnévtáblákért. Az elmúlt 25 évben ezt megtehették volna. Ha nem tették, most bízzák a civilekre – jelentette ki Szőcs Izabella. Hozzátette, ha külön-külön pereket indítanának, a bíróság ezeket összevonná, és a pártok álláspontjainak az összehangolása nehézkessé tenné a pereskedést. Az újabb pert azt követően indítják, hogy múlt csütörtökön a Kolozsvári Táblabíróság érvénytelenítette a korábban kimondott alapfokú ítéletet, mely arra kötelezte a város polgármesteri hivatalát, hogy a román mellett helyezzen ki magyar helységnévtáblákat is. Szőcs Izabella hangsúlyozta, az ügyet érdemben korábban tárgyaló Kolozs Megyei Törvényszék kimondta, hogy a kolozsvári magyarságnak joga van a kétnyelvű táblákhoz. A másodfokon eljáró táblabíróság érdemben nem tárgyalta az ügyet, mert szerint a Hollandiában bejegyzett magyar emberjogi alapítványnak nincsen felperesi minősége. A bíróság nem volt tekintettel arra a 2900 támogató aláírásra, amelyet kolozsvári magyaroktól gyűjtött a szervezet, és amelyet a perirathoz csatoltak. Szőcs Sándor ügyvéd elmondta, a Minority Rights egyesület azzal kezdi a tevékenységét, hogy felszólítja a polgármesteri hivatalt a kétnyelvű táblák kihelyezésére. Az újabb per akkor indulhat, ha a kérést a hivatal elutasítja. A sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Musai-Muszáj (musai a muszáj román megfelelője) civil kezdeményező csoport, mely azt tűzte ki célul, hogy szembesíti a közvéleményt a Kolozsvár önkormányzata által vállalt multikulturalitás, és az ezzel kapcsolatos gyakorlat kontrasztjával. A csoport azt próbálja elérni, hogy legalább ezer polgár csatlakozzék felperesként a kétnyelvű táblákért indítandó új perhez. A csoport levélben készül tájékoztatni Kolozsvár 16 testvérvárosát arról, hogy miként valósul meg az erdélyi településen a multikulturalitás. Az EMNP Kolozs megyei szervezete a civilek sajtótájékoztatója idején kiadott közleményben tudatta, hogy beadványban kérte a polgármesteri hivatalt a kétnyelvű táblák kihelyezésére, és ha ez nem történik meg, ugyancsak bepereli a hivatalt. Kolozsvár polgármesterének lehetősége van arra, hogy hosszadalmas jogi procedúrák nélkül rendelkezzék a többnyelvű táblák kihelyezéséről. Az EMNP arra kérte a kolozsvári civil és érdekvédelmi szervezeteket és magánszemélyeket, hogy hivatalos formában, a városvezetéshez címzett levélben kérjék alapvető nyelvi jogaik tiszteletben tartását. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre. MTI