Ez kell a szlovén kisebbség nemzeti identitásának megőrzéséhez

Az anyanyelv megőrzése, a nemzetiségi oktatás és a kultúra ápolása mellett a helyi gazdaság megerősítésére is szükség van ahhoz, hogy Rába-vidéken élő szlovének megőrizzék identitásukat – hangsúlyozta pénteken Felsőszölnökön tett látogatásán Dejan Zidan, a Szlovén Köztársaság miniszterelnök- helyettese, mezőgazdasági miniszter. Dejan Zidan, aki egy épülő mintagazdaságot látogatott meg a szlovén kisebbség által lakott Vas megyei községben, elmondta, hogy a 730 ezer eurós projekt célja – melynek forrásait teljes egészében Szlovénia biztosította – hogy az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Natura 2000-es védelem alatt álló területen élő szlovének számára bebizonyítsa, a szigorú szabályok között is előnyt lehet kovácsolni a helyi adottságokból, az őshonos gyümölcsfajták termesztéséből, az állattartásból és az idegenforgalomból. Dejan Zidan a Rába-vidéken tett látogatása során a szentgotthárdi szlovén főkonzulátuson magyarországi szlovének országos szervezeteinek vezetőivel és a szlovén nemzetiségi szószólóval folytatott megbeszélést. A miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatóján bejelentette: a megtekintett mintagazdaságot 2015-ben adják majd át hivatalosan, szavai szerint pedig az átadóünnepségen új, a térséget érintő projekteket is bejelentenek majd, Kovács Andrea projektmenedzser a részleteket ismertetve elmondta: 24 hektáros területen gazdálkodnak, amiből két hektár a gyümölcsös, a többi szántó és legelő, amelyen az állattartáshoz szükséges takarmányt termelik meg. A mintagazdaság központja egy 250 négyzetméter alapterületű, kétszintes épület, amelynek alsó részén egy húsfeldolgozó és gyümölcsraktárak kaptak helyet, felső részében pedig egy étterem működik majd, tetőterében pedig vendégszobákat alakítanak majd ki. A cél, hogy az ide érkező turisták gazdaságot nézzék meg, de meg is kóstolják a helyi termékeket – mondta. Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke elmondta: a megbeszélésen elsősorban köszönetüket fejezték ki azért, hogy a gazdaság területén is történnek lépések, amire szavai szerint nagy szüksége van a helyi szlovéneknek. Kissné Köles Erika, az Országgyűlés szlovén nemzetiségi szószólója a sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának kérdésére azt hangsúlyozta: a Rába-vidéken élők a vasfüggöny miatt évtizedekig el voltak zárva a fejlődéstől, ezért minden olyan konkrét lépés, ami hozzájárul a gazdaság erősítéséhez, az idegenforgalom lehetőségeinek kiaknázásához, az a helyi szlovének érdekeit is szolgálja. Szavai szerint az, hogy Magyarországon a nemzetiségekhez tarozó hétszázezer embert szószólók képviselhetik a parlamentben, azt jelzi, hogy a nemzetiségek fontosak az ország számára, hogy támogatják őket anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében. MTI