Közép-Európa 1989 – Franz Vranitzky: nem lehetett előre látni, hogy leomlik a berlini fal

Voltak ugyan erre utaló jelek az akkori keleti tömbben, de mégsem lehetett előre látni a berlini fal leomlását – mondta Franz Vranitzky akkori osztrák kancellár a Die Presse című osztrák lapnak 1989 novemberére és az azt megelőző fél évre visszaemlékezve. Vranitzky szerint azt sem lehetett előre látni, hogy a fal leomlását követően bekövetkezik Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítése. A szociáldemokrata politikus, aki 1986 és 1997 között állt az osztrák kormány élén, az interjúban elmondta: az osztrák kormány nem rendelkezett semmilyen megkülönböztetett információval 1989. november 9-ének előestéjén, nem volt semmifajta híráramlás a kormányok között. Bécs az információszerzés tekintetében az egyes országokban működő diplomáciai szolgálatainak értesüléseire volt utalva, valamint a médiára. “Tájékozódás, tájékozódás, tájékozódás” – felelte Vranitzky arra a kérdésre, hogyan élte meg november 9-ét. “Vannak, akik ma azt mondják, előre lehetett látni, hogy mi fog történni. Én nem tartozom közéjük” – mondta, elismerve másrészről, hogy voltak bizonyos jelek, amelyek az esetleges változásra utaltak. “Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök például néhány héttel korábban azt mondta nekem: ez így nem megy már tovább. Mármint a szigorú kommunista pártrendszer egész Kelet-Európában” – idézte fel az osztrák politikus, majd hozzátette: Németh szerint a keleti tömbben nem akarták már a függőséget Moszkvától. Egy alkalommal pedig arra kérte Vranitzkyt, hogy tegyenek egy körutat autóval Alsó-Ausztria keleti részén és Burgenland falvaiban. “Meg akarta nézni a falvakat. Megkérdeztem, hogy miért érdeklik annyira a falvak. Azt mondta: a falumegújítási program miatt, ami éppen akkor zajlott nálunk. Ez nagyon érdekelte, mert hamarosan nekik is kellett valami hasonlót csinálniuk ezen a téren Magyarországon”. A berlini fal, illetve a vasfüggöny leomlásához hasonlóan ugyanígy nem lehetett biztosan előre látni Vranitzky szerint azt sem, hogy bekövetkezik Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítése. Az osztrák kormány 1989. november 24-én, két héttel a berlini határzár megnyitása után még gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Német Demokratikus Köztársasággal. Vranitzky a lapnak elmondta, abban, hogy beleegyezett a megállapodás megkötésébe, az a szándéka is közrejátszott, hogy támogassa Helmut Kohl nyugatnémet kancellár politikáját, valamint ez volt Kohl kifejezett kérése is. Kohl nem akarta “felégetni a hidakat” – mondta. “Természetesen nem akartam hivatali kollégám, Kohl Németország-politikáját semmilyen módon zavarni. Ezért felhívtam és megkérdeztem, mit gondol a dologról. Kohl azt mondta: Kérlek, tedd meg mindenképpen, Modrow (Hans Modrow, az NDK külügyminisztere) olyan, akivel lehet beszélni a jövőről” – idézte fel Vranitzky. Bruno Kreisky korábbi szociáldemokrata kancellár – aki 1970-1983 között vezette az osztrák kormányt – egy nappal a berlini fal leomlása után úgy vélekedett az osztrák televízióban: ha az emberek akarják, akkor lesz német újraegyesítés. Vranitzky a Die Pressének azt mondta: ő maga összetettebben látta akkor a helyzetet. “A Moszkva és Washington közötti frontok akkoriban szemmel láthatóan fellazultak. A kérdés akkor az volt: ha egyszer talán tényleg vége lenne a hidegháborúnak, akkor természetesen lehetséges lenne a német egység”. Egyes európai fővárosokban voltak fenntartások egy, a korábbinál lényegesen nagyobb Németország létrejöttével szemben, Ausztria álláspontja azonban Vranitzky szavai szerint mindig pozitív volt. “Mindig azt mondtam: Nincsenek félelmeink ezen a téren” – jelentette ki a Die Pressének. MTI