Új templom épült Budapesten

Új római katolikus templom épült Budapest XI. kerületében. A Boldog Meszlényi Zoltánról elnevezett templomot Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentelte fel péntek este. A bíboros szentbeszédében kiemelte, hogy a lágymányosi Szent Adalbert plébánia több évtizednyi várakozás után kapott végre igazi, szép templomot. Erdő Péter hozzátette: a templomépítés régi terve újra és újra nehézségekbe ütközött.

Az új templom kívülről… …és belülről Ez a helyzet – mint mondta – akkor változott meg, amikor az önkormányzat telket adott templom és plébánia céljára, mert felismerte, hogy az “eleven hitben élő közösségek emberibbé, élhetőbbé teszik maguk körül a várost és a világot”. A bíboros kitért arra is, hogy a templomokban “Krisztus vesz lakást”. A szentmisében “élő valóság” az ő egyszeri, végtelen értékű keresztáldozata. Testét és vérét vehetjük magunkhoz a szentáldozásban, így bennünk is otthonra talál, és kiárasztja ránk “szentháromságos életének gazdagságát”. A templomszentelést a “fények ünnepének” nevezte, hiszen “a templomban ragyog fel számunkra Krisztus, aki a világ világossága”. A templomszentelési szertartáson 32 pap vett részt, a templom zsúfolásig megtelt hívekkel, olyannyira, hogy sokak a templom előtti lépcsőn álltak. A szentelési szertartás keretében elhelyezték az oltárban Szent Adalbert és Meszlényi Zoltán egy-egy ereklyéjét. Az első Meszlényi Zoltánról elnevezett templom alapkövét 2013 áprilisában tette le Erdő Péter. Az új templom építtetője az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye. A terveket a Jahoda és Páricsy Építész-iroda készítette, a kivitelezést pedig az Alp-Inter Magasépítő Kft. végezte. A templom tornyában lévő három harangot csütörtökön szentelték meg és helyezték el. Az eseményen részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Simicskó István sportért felelős államtitkár, valamint Hoffmann Tamás (Fidesz), Újbuda polgármestere és Molnár Gyula (MSZP) volt XI. kerületi polgármester. Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban született. 1915-ben Innsbruckban szentelték pappá. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937-től Sinope címzetes püspöke, ettől kezdve a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke lett. Miután az állambiztonsági szervek Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra, aki nem sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi Zoltán lett az egyházmegye vezetője. A püspököt 1950. június 29-én hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások és a végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra. 2004-ben Erdő Péter indította el Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárását. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely a püspököt kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az évben október 31-én avatták boldoggá az esztergomi bazilikában. MTI