Szilágyi Zsolt Nagy Imre snagovi kényszerlakhelyén koszorúzott

Az 1956-os magyar és az 1989-es romániai forradalom között vont párhuzamot Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje csütörtökön a román főváros közelében lévő Snagovban, ahol a magyar nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzta Nagy Imre emlékoszlopát. “Nagy Imre emlékműve előtt arra emlékezünk, hogy létezett olyan magyar hazafi, aki a kommunizmussal szakítva egy jobb, szabadabb jövőt kívánt a magyaroknak és a térség népeinek. A szabadság egyetemes gondolata mindmáig összeköti a románokat és a magyarokat: történelmünkben sokkal több a közös vonás, mint a különbség, és ezt meg kell becsülnünk” – hangsúlyozta az EMNP politikusa.

Fotó: EMNP Szilágyi Zsolt a kifejtette: az erdélyi magyarok 90 éve vannak a szabadságharc állapotában. “Meg kell küzdenünk a teljes értékű emberi létért, magyarként, erdélyiként, katolikusként vagy reformátusként. Nagyjaink emléke arra kötelez bennünket, hogy ezt a harcot folytassuk, és akkor, amikor Erdély felemeléséről, Erdély európai csatlakozásáról beszélünk, akkor Nagy Imre emlékműve mellett joggal mondhatjuk, hogy magyarok, románok, szászok, Erdély népei közösen kell dolgozzanak, össze kell fogjanak Erdély európai jövőjéért” – mondta az EMNP államfőjelöltje. Az 1956-os forradalom miniszterelnökét és munkatársainak a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekült csoportját annak idején a Bukarest közelében lévő Snagovba hurcolták, és ott tartották fogva szovjet parancsra az akkori román hatóságok. Kényszerű száműzetésük helyszínén 1997-ben állították fel az emlékoszlopot. Bár Romániára nem terjedt át forradalom, 1956 után itt is kegyetlen leszámolás következett. Tófalvi Zoltán erdélyi publicista, történész kutatásai szerint Romániában húsz embert végeztek ki az 56-os magyar forradalom eszméivel való azonosulásukért a kommunista hatóságok, a Magyarországon kivégzett több mint kétszáz mártír közül pedig nyolcan voltak erdélyi születésűek. Az 1956-os forradalmat a román kommunista hatóságok ürügyként használták az erdélyi magyar értelmiség megfélemlítésére: a román hadbíróságok 826 embert, köztük 620 magyart ítéltek el mintegy 14 ezer évnyi börtönre, a politikai komisszárok pedig több mint ezer magyar hallgatót zártak ki az egyetemekről. MTI